Nógrád24Online
Magyar News Radio
LIVE MNEWS Rádió élő adás
MNEWS Rádió
LIVE MNEWS Rádió élő adása
Skip to content

Kinevezték a Tisza-kormány 55 államtitkárát: teljes csapattal indulhat az új kabinet munkája
Magyar Péter az új államtitkárokról: egyharmaduk nő, és összesen 103 diplomájuk van
Magyar Péter az RTL-nek: egész temetők dőlnek ki a szekrényből, rosszabb állapotban van az ország, mint hitték
Nyomozás indult a tiszaújvárosi Mol-robbanás ügyében: halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúját vizsgálják
Balog Zoltán tagadja a kormányzati kérést a kegyelmi ügyben: szerinte nála megáll a történet

Facebook X YouTube Email TikTok
  • Kezdőlap
  • Belföld
  • Bulvár
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Podcast
  • Sport
  • Nógrád megye
  • Magyar News TV
  • MNEWS RÁDIÓ
Facebook X YouTube TikTok Email
Nógrád24Online

Öt vizsgálóbizottságot állítana fel a Tisza: a kegyelmi botrányt, a jegybanki visszaéléseket és a közvagyon eltűnését is feltárnák

2026.05.21. 06:52

Öt országgyűlési vizsgálóbizottság felállításáról nyújtott be határozati javaslatot a Tisza Párt. A kormánypárt ezzel egyszerre nyitná meg az Orbán-korszak több legsúlyosabb, máig tisztázatlan ügyét: a kegyelmi botrányt, a gyermekvédelem rendszerszintű válságát, a végrehajtási visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bank körüli visszásságokat, valamint a spontán privatizáció és a közvagyon elvesztésének történetét. A javaslatokat Bujdosó Andrea frakcióvezető és Melléthei-Barna Márton nyújtotta be, hozzájuk pedig a Tisza további 48 képviselője is csatlakozott. A tervezett bizottságok tagjai nem kapnának külön díjazást a munkájukért, a jelentéseket pedig nyilvánosságra kellene hozni. A tét óriási: a Tisza intézményes, parlamenti keretek között kezdené el feltárni azokat az ügyeket, amelyek évek óta mérgezik a közbizalmat Magyarországon. A Tisza szerdán több törvény- és határozati javaslatot is benyújtott, köztük vizsgálóbizottságokra vonatkozó kezdeményezéseket is.

A Tisza öt nagy ügyben indítana parlamenti vizsgálatot

A Tisza Párt öt országgyűlési vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte. A tervezett testületek nem egy-egy elszigetelt ügyet vizsgálnának, hanem olyan rendszerszintű problémákat, amelyek az elmúlt években vagy akár évtizedekben alapjaiban rengették meg az államba vetett bizalmat.

A javaslatok alapján külön bizottság foglalkozna az elnöki kegyelmi botránnyal, külön testület vizsgálná a gyermekvédelmi rendszer válságát, egy harmadik a végrehajtási rendszer visszásságait tárná fel, egy negyedik a Magyar Nemzeti Bank korábbi működését és az MNB-alapítványok ügyeit vizsgálná, az ötödik pedig az 1988 és 2000 közötti spontán privatizáció, vagyonátmentés és közvagyonvesztés történetét dolgozná fel.

Ez a csomag egyértelmű politikai üzenet: a Tisza-kormány nemcsak kormányzati döntésekkel, hanem parlamenti vizsgálatokkal is neki akar menni azoknak az ügyeknek, amelyek az Orbán-rendszer, illetve a rendszerváltás utáni magyar állam működésének legérzékenyebb pontjaihoz vezetnek.

A kegyelmi botrány döntéshozatali láncát tárnák fel

Az egyik legfontosabb vizsgálóbizottság az elnöki kegyelmi botránnyal foglalkozna. A testület nem Kónya Endre bírósági ügyét nyitná újra, hanem azt vizsgálná, hogyan születhetett meg a köztársasági elnöki kegyelmi döntés, hogyan zajlott az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, és volt-e politikai, informális vagy külső közbenjárás az ügyben.

A bizottság feladata lenne annak feltárása, milyen szerepe volt a Sándor-palotának, az Igazságügyi Minisztériumnak, kormányzati és pártpolitikai háttérszereplőknek, valamint esetleges egyházi közbenjáróknak a döntéshozatali láncban. Ez azért kulcskérdés, mert a kegyelmi dosszié nyilvánosságra hozott iratai után is megválaszolatlan maradt a legfontosabb kérdés: Novák Katalin miért adott kegyelmet Kónya Endrének, ha az Igazságügyi Minisztérium szakmai előterjesztése ezt nem támogatta.

A kegyelmi ügy az Orbán-korszak egyik legnagyobb politikai botránya lett, amely végül Novák Katalin és Varga Judit bukásához is vezetett. A Tisza most azt ígéri, hogy a történet nem zárulhat le politikai lemondásokkal: ki kell deríteni, kik tudtak a döntésről, kik segítették elő, és milyen intézményi hibák tették lehetővé.

Külön vizsgálnák a gyermekvédelem válságát

A Tisza külön választaná a kegyelmi ügyet a gyermekvédelem rendszerszintű vizsgálatától. Ez fontos különbség, mert a bicskei ügy ugyan rávilágított a gyermekvédelmi rendszer súlyos problémáira, de a válság jóval mélyebb és régebbi annál, mint hogy egyetlen botrányra lehessen szűkíteni.

A gyermekvédelmi vizsgálóbizottság a szakellátásban élő több mint 21 ezer gyermek helyzetéből indulna ki. A határozati javaslat szerint vizsgálni kellene a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányát, az intézmények alulfinanszírozottságát, a méltatlan infrastruktúrát, a szakemberhiányt és a jelzőrendszer gyenge működését.

Ez nem pusztán szakpolitikai kérdés, hanem társadalmi felelősségi ügy. Ha egy állam nem képes megvédeni a legkiszolgáltatottabb gyermekeket, akkor nem működik jól sem az intézményrendszer, sem a felügyelet, sem a politikai irányítás. A Tisza ezzel a bizottsággal azt üzenné: a gyermekvédelem nem lehet tovább elhallgatott, pénzhiányra és belső körlevelekre bízott terület.

A jegybanki alapítványok és az MNB körüli pénzmozgások is napirendre kerülnek

Az egyik legnagyobb súlyú bizottság a Magyar Nemzeti Bank korábbi működésével, az MNB-alapítványok vagyonkezelésével, az OPTIMA-csoport befektetési struktúráival, valamint az ingatlanberuházásokkal és székházfelújításokkal foglalkozna.

A javaslat szerint a vizsgálat kiindulópontját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adnák. Ezek a szöveg alapján több százmilliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon átláthatatlan kezelésére, gyenge kontrollmechanizmusokra és azonos érdekeltségi körökhöz kerülő beruházási kifizetésekre vonatkoztak.

Ez a vizsgálat azért lehet különösen érzékeny, mert a jegybanki alapítványok ügye évek óta a magyar közpénzviták egyik legsúlyosabb fejezete. A kérdés az, hogyan kerülhetett közpénz jellegű vagyon olyan struktúrákba, amelyek működését a nyilvánosság sokáig nehezen láthatta át, és kik profitálhattak a beruházásokból, ingatlanügyletekből, alapítványi döntésekből.

A végrehajtási rendszer visszaéléseit is feltárnák

A végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság azt kutatná, hogyan járultak hozzá a jelenlegi végrehajtási rendszer jogszabályi, felügyeleti, pénzügyi és intézményi hiányosságai adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához.

A javaslat külön nevesíti a végrehajtói kinevezési rendszert, a díjazási és költségelszámolási szabályokat, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működését, valamint az igazságügyi igazgatás és felügyelet gyakorlatát.

Ez a bizottság nem egyedi büntetőjogi felelősséget állapítana meg. A cél az lenne, hogy kiderüljön, milyen rendszerszintű okok tették lehetővé a visszásságokat. Ez különösen fontos azoknak a családoknak, adósoknak és kiszolgáltatott embereknek, akik éveken át úgy érezhették, hogy a végrehajtási rendszer nem igazságot szolgáltat, hanem gyakran még mélyebbre tolja őket az adósságspirálba.

A spontán privatizáció és a közvagyon elvesztése is vizsgálat alá kerülhet

Az ötödik vizsgálóbizottság történeti léptékű ügyet venne elő: az 1988 és 2000 közötti privatizációs és vagyonátmentési folyamatokat. Ez már túlmutat az Orbán-korszakon, és a rendszerváltás körüli magyar gazdasági átmenet egyik legvitatottabb fejezetéhez nyúlna vissza.

A bizottság vizsgálná az állami vállalatok átalakítását, a vezetői kivásárlásokat, a külföldi vegyesvállalatok létrehozását, a párt- és szakszervezeti vagyonmozgásokat, az áron aluli vagyonkiszervezéseket, az adósságok államon hagyását és az impexhálózatok szerepét.

Ez a vizsgálat politikailag azért lehet erős, mert a közvagyon elvesztése nem egyetlen kormányhoz vagy párthoz köthető vita. A rendszerváltás utáni magyar kapitalizmus egyik alapkérdése, hogy kik, milyen kapcsolatrendszeren keresztül és milyen áron jutottak hozzá állami vagyonhoz, miközben sok esetben az adósságok és a társadalmi terhek az államnál maradtak.

Hatfős bizottságok, kötelező megjelenés, nyilvános jelentések

A javaslatok szerint mindegyik vizsgálóbizottság hat képviselőből állna. A Tisza három tagot jelölne, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk pedig egy-egy tagot küldhetne a testületekbe. Az elnököt a Tisza, az alelnököket a Fidesz és a Mi Hazánk javasolná.

A bizottságok meghallgatásokat tarthatnának, iratokat kérhetnének be, és a javaslat szerint a megkeresett személyeknek, szerveknek kötelességük lenne a kért adatokat rendelkezésre bocsátani. A meghívottaknak meg kellene jelenniük a bizottság előtt.

Különösen fontos szabály, hogy a bizottsági tagok nem kapnának külön díjazást a munkájukért. A működési költségeket az Országgyűlés költségvetéséből fedeznék, a képviselők fejenként egy-egy szakértőt vehetnének igénybe, de a szakértők sem részesülnének külön díjazásban.

A bizottságok jelentései nyilvánosak lennének, és azokat az Országgyűlés honlapján közzé kellene tenni. Ha valamelyik bizottság nem fogadná el a jelentését, akkor a jelentéstervezetet és a tagok írásos észrevételeit kellene nyilvánosságra hozni. Ez a szabály megakadályozhatná, hogy politikai vita miatt teljesen eltűnjön a nyilvánosság elől egy-egy vizsgálat eredménye.

A Tisza az elszámoltatást parlamenti pályára terelné

Az öt vizsgálóbizottság felállítása egyértelműen azt jelzi, hogy a Tisza nem kizárólag kormányzati döntésekkel és minisztériumi átvilágításokkal akarja kezelni az előző évek örökségét. A párt parlamenti keretet adna az elszámoltatásnak, ami egyszerre lehet politikailag erős és intézményileg fontos lépés.

A bizottságoknak ugyanakkor nem lesz könnyű dolguk. A kegyelmi ügyben sok szereplő hallgatott vagy csak részben beszélt. A gyermekvédelemben évtizedes alulfinanszírozottságot és intézményi hibákat kell feltárni. A jegybanki alapítványoknál bonyolult pénzügyi struktúrákat kell megérteni. A végrehajtási rendszer ügyeiben jogszabályi, felügyeleti és személyi felelősségi láncokat kell vizsgálni. A spontán privatizáció pedig olyan történeti mélységű ügy, amelyhez régi iratok, levéltári dokumentumok és politikai döntési láncok feltárása is szükséges lehet.

A Tisza számára mégis ez lehet az egyik legfontosabb politikai próbatétel. Az elszámoltatás ugyanis csak akkor lesz több kampányszónál, ha a vizsgálatok nem látványos meghallgatásokban, hanem dokumentált, nyilvános, következményekkel járó jelentésekben végződnek.

A következő kérdés: lesz-e valódi következmény?

Az öt vizsgálóbizottság terve az új politikai korszak egyik legerősebb üzenete: a Tisza kinyitná azokat az aktákat, amelyek eddig részben vagy teljesen zárva maradtak a nyilvánosság előtt. A kegyelmi botrány, a gyermekvédelem válsága, a jegybanki pénzmozgások, a végrehajtási rendszer visszásságai és a közvagyon rendszerváltás körüli elvesztése mind olyan ügyek, amelyekre a társadalom régóta választ vár.

A legfontosabb kérdés azonban nemcsak az, hogy felállnak-e a bizottságok. Hanem az, hogy a feltárás után lesz-e politikai, jogi és intézményi következmény. Lesznek-e nyilvános meghallgatások? Megjelennek-e a korábbi döntéshozók? Átadják-e az iratokat? Kiderül-e, kik és hogyan éltek vissza a közbizalommal?

Ha a Tisza végigviszi ezt a folyamatot, akkor az öt vizsgálóbizottság nem egyszerű parlamenti testület lesz, hanem az új magyar politikai korszak egyik első nagy elszámoltatási próbája.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.


Érdekesnek találtad? Oszd meg!

Bejegyzés navigáció

Előző Előző
Benyújtotta első Alaptörvény-módosítását a Tisza: nyolc évben korlátoznák a kormányfői hatalmat, megszüntethetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt
Következő Continue
Radnai Márk Sulyokról: károkat okozott az országnak, de nem politikai bosszúra készül a Tisza
  • Kinevezték a Tisza-kormány 55 államtitkárát: teljes csapattal indulhat az új kabinet munkája

    Kinevezték a Tisza-kormány 55 államtitkárát: teljes csapattal indulhat az új kabinet munkája

    2026.05.24.

    Vasárnap reggel megjelent a Magyar Közlönyben a Tisza-kormány államtitkárainak hivatalos kinevezése, ezzel teljessé vált az új…

    Olvass tovább Kinevezték a Tisza-kormány 55 államtitkárát: teljes csapattal indulhat az új kabinet munkájaContinue

  • Magyar Péter az új államtitkárokról: egyharmaduk nő, és összesen 103 diplomájuk van

    Magyar Péter az új államtitkárokról: egyharmaduk nő, és összesen 103 diplomájuk van

    2026.05.24.

    Magyar Péter miniszterelnök szerint a Tisza-kormány vasárnap kinevezett 55 államtitkára azt mutatja, hogy az új kabinet…

    Olvass tovább Magyar Péter az új államtitkárokról: egyharmaduk nő, és összesen 103 diplomájuk vanContinue

  • Magyar Péter az RTL-nek: egész temetők dőlnek ki a szekrényből, rosszabb állapotban van az ország, mint hitték

    Magyar Péter az RTL-nek: egész temetők dőlnek ki a szekrényből, rosszabb állapotban van az ország, mint hitték

    2026.05.24.

    Magyar Péter első kormányfői nagyinterjújában arról beszélt, hogy a Tisza-kormány sokkal súlyosabb gazdasági és költségvetési helyzetet…

    Olvass tovább Magyar Péter az RTL-nek: egész temetők dőlnek ki a szekrényből, rosszabb állapotban van az ország, mint hittékContinue

  • Nyomozás indult a tiszaújvárosi Mol-robbanás ügyében: halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúját vizsgálják

    Nyomozás indult a tiszaújvárosi Mol-robbanás ügyében: halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúját vizsgálják

    2026.05.24.

    Foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult nyomozás a Mol tiszaújvárosi üzemében történt…

    Olvass tovább Nyomozás indult a tiszaújvárosi Mol-robbanás ügyében: halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúját vizsgáljákContinue

NÓGRÁD24.ONLINE

Impresszum

ÁSZF

Adatkezelési tájékoztató

Süti tájékoztató

Felhasználási feltételek

Etikai kódex

Magyar News Sale

Facebook X TikTok YouTube

Hírportáljaink

Nógrád24.online

HEVES24.online

HAJDÚ24.online

vasmegye24.online

bacskiskun24.online

baranya24.online

bekes24.online

csongrad24.online

fejer24.online

pestmegye24.online

somogy24.online

zala24.online

veszprem24.online

tolna24.online

szabolcsmegye24.online

borsod.online

MagyarnewsTV

© 2026 NÓGRÁD24.ONLINE - A MEGBÍZHATÓ FÜGGETLEN HÍRPORTÁL

Nógrád24Online
Adatai védelme fontos számunkra

A legjobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-kat) használunk, hogy eszközinformációkat tároljunk és/vagy érjünk el.  
Az ezekhez való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy például böngészési viselkedést vagy egyedi azonosítókat dolgozzunk fel ezen a webhelyen.  
A hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása bizonyos funkciók és szolgáltatások működését hátrányosan befolyásolhatja.

Működéshez szükséges sütik Always active
The technical storage or access is strictly necessary for the legitimate purpose of enabling the use of a specific service explicitly requested by the subscriber or user, or for the sole purpose of carrying out the transmission of a communication over an electronic communications network.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statistics
The technical storage or access that is used exclusively for statistical purposes. The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
Marketing
The technical storage or access is required to create user profiles to send advertising, or to track the user on a website or across several websites for similar marketing purposes.
Manage options Manage services Manage {vendor_count} vendors Read more about these purposes
Beállítások megtekintése
{title} {title} {title}
  • Kezdőlap
  • Belföld
  • Bulvár
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Podcast
  • Sport
  • Nógrád megye
  • Magyar News TV
  • MNEWS RÁDIÓ