Tarr Zoltán Lázár szaros-mávos mondatát idézte a nemzetiségek bizottsági meghallgatásán
„Rendszerváltást kísérelünk meg, ennek az útnak az első lépéseit tesszük” – mondta Tarr Zoltán, a Tisza-kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltje a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága előtti hétfői meghallgatásán. A politikus minden jelenlévő nemzetiség nyelvén köszöntötte a szószólókat, majd arról beszélt, hogy véget kell vetni annak a gyűlöletkeltésnek, amelyet szerinte az előző 16 évben a Fidesz épített fel. Tarr külön kitért Lázár János korábbi, sokat vitatott „szaros mosdós” mondatára is, amely szerinte jól megmutatta, hogyan viszonyult a korábbi hatalom a nemzetiségekhez és kisebbségekhez.
Tarr Zoltán: rendszerváltás első lépéseit tesszük
Tarr Zoltán hétfőn a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága előtt kezdte meg miniszterjelölti meghallgatásait. A Tisza társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltje azt mondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy a miniszteri kinevezés útján először a nemzetiségi szószólókkal találkozhat.
A politikus úgy fogalmazott: izgalmas időszakban van az ország, mert „rendszerváltást kísérelünk meg”, és ennek az útnak most az első lépéseit teszik. Tarr minden jelenlévő nemzetiség nyelvén köszöntötte a bizottság tagjait, majd azt mondta, ennél többet is szeretne megtanulni a nyelvekből.
A gesztus nem pusztán protokolláris volt: Tarr beszédének központi üzenete az volt, hogy a nemzetiségekhez való viszonyt új alapokra kell helyezni Magyarországon.
„Nem a kalapácszajt hozom, hanem a békességet”
Tarr Zoltán szerint az előző 16 év egyik legsúlyosabb öröksége a gyűlöletkeltés volt. Úgy fogalmazott, sokan elszenvedői, néhányan pedig elkövetői voltak ennek a politikának. Szerinte az emberekben alapvetően megvan az egyetértés lehetősége, de ezt a korábbi kormányzati politika elvette.
A miniszterjelölt azt mondta: a legfontosabb kérdés most az, hogyan lehet megakadályozni, hogy „a gyűlöletkeltés és a pusztítás újra hatalomra jusson”. Külön kiemelte, hogy ez a nemzetiségeket is érintette, főként az ukrán közösséget.
„Úgy jöttem önökhöz, hogy ennek a lebontási kísérletnek nem a kalapácszaját hozom, hanem a békességét” – fogalmazott Tarr. Szerinte közösen kell kitalálni, hogyan lehet lebontani az embereket egymástól elválasztó falakat.
„Nem lehet a kisebbség szitokszó”
Tarr Zoltán beszédében arról is beszélt, hogy 2014–2015-től a Fidesz szerinte xenofób politikát folytatott, amely minden nemzetiséget érintett. A leendő miniszter hangsúlyozta: a nemzetiségekhez tartozó embereket ugyanazok a jogok illetik meg, mint minden magyar állampolgárt.
A nemzetiségi szószólókat hídnak és kapocsnak nevezte az anyaországok felé. Ez különösen fontos lehet olyan országok esetében, amelyekkel Magyarország kapcsolata az elmúlt években megromlott vagy feszültté vált.
Tarr egyik legerősebb mondata az volt: „Nem lehet a kisebbség szitokszó.” Ez a gondolat a meghallgatás egyik központi üzenetévé vált, mert a leendő miniszter szerint a kisebbségi létet nem bélyegként, hanem értékként kell kezelni.
Lázár János „szaros mosdós” mondatát is felidézte
A meghallgatás egyik legélesebb politikai pillanata az volt, amikor Tarr Zoltán Lázár János korábbi kijelentését idézte fel. Lázár korábban arról beszélt, hogy migránsok helyett a magyarországi cigány munkaerő-tartalékkal lehetne megoldani a MÁV vonatain a mosdók takarítását.
Tarr szerint ez a mondat jól leírta, hogyan állt a Fidesz a nemzetiségekhez és kisebbségekhez. A leendő miniszter nem pusztán egy félresikerült politikusi megjegyzésként kezelte Lázár mondatát, hanem egy egész politikai szemlélet példájaként: szerinte az előző hatalom gyakran eszközként, lenéző vagy megbélyegző nyelvezettel beszélt kisebbségi csoportokról.
A politikus ezzel világossá tette, hogy a Tisza-kormány társadalompolitikai fordulatot ígér a nemzetiségi ügyekben is.
Kivizsgálnák a nemzetiségeket érintő választási problémákat
Tarr Zoltán jelezte: nem akar részletesen belemenni a nemzetiségi listák körüli „cirkuszok” témájába, ugyanakkor beszélt a választási csalások és a nemzetiségeket érintő választási problémák ügyéről.
A miniszterjelölt szerint a Fidesz a nemzetiségi szószólókat is megpróbálta felhasználni a saját politikájára. Tarr azt ígérte, hogy ezeket az ügyeket ki fogják vizsgálni.
Ez érzékeny terület, hiszen a nemzetiségi képviselet rendszere hosszú ideje viták tárgya. A szavazati joggal rendelkező nemzetiségi képviselők korábban a Fideszt erősítették az Országgyűlésben, miközben a legtöbb közösség csak szavazati joggal nem rendelkező szószólót delegálhatott.
Visszaállítanák a nemzetiségi intézmények autonómiáját
Tarr Zoltán azt ígérte, hogy a Tisza-kormány fel fogja számolni azokat a törvénytelenségeket, amelyek szerinte a nemzetiségek és a nemzetiségekhez tartozó emberek kárára történtek. A leendő miniszter szerint a nemzetiségi szószólókkal és önkormányzatokkal párbeszédben akarnak dolgozni.
A nemzetiségi intézmények autonómiáját visszaállítanák, miközben továbbra is biztosítanák a működésük finanszírozását. Ez fontos különbségtétel: Tarr nem forráselvonást, hanem nagyobb önállóságot és tisztább intézményi működést ígért.
A miniszterjelölt szerint a nemzetiségi kultúrát úgy kell támogatni, hogy annak legyen jövőképe. Nemcsak hagyományőrzésről, hanem élő közösségekről, oktatásról, intézményekről és nemzetközi kapcsolatok építéséről beszélt.
Pénteken jelenthetik be a nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkárt
Tarr Zoltán a meghallgatáson azt is elmondta, hogy pénteken jelenthetik be a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárt. Ez lehet az a pont, amikor formalizálják a kapcsolatot a nemzetiségi szereplőkkel és intézményekkel.
A leendő minisztériumhoz széles területek tartozhatnak majd: a kultúra, a nemzetiségi ügyek, a határon túli magyarok helyzete, az egyházak és a civil szervezetek is. Tarr Zoltán személye ezért nemcsak kulturális, hanem társadalompolitikai és közösségépítési szempontból is fontos.
A politikus korábban református lelkészként, civil területen és digitalizációs szakmai háttérrel is dolgozott, majd a Tisza Párt egyik meghatározó szereplője lett. Április végén jelentette be Magyar Péter, hogy őt jelöli a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium élére.
Idén nem lesz szavazati joggal rendelkező nemzetiségi képviselő
A bizottsági meghallgatáson nemzetiségi szószólók vettek részt, mivel az új Országgyűlésben idén nem lesz szavazati joggal rendelkező nemzetiségi képviselő. Az előző ciklusban a német nemzetiségnek volt külön parlamenti képviselője, a többi nemzetiség azonban csak szószólókat delegált.
Az idei választás előtt egy ideig úgy tűnt, hogy a német és a roma közösségnek is összejöhet a képviselői hely, végül azonban egyik nemzetiségi listára sem érkezett elegendő szavazat. A német közösség listavezetője, Gallai Gergely, valamint a roma közösség listavezetője, Aba-Horváth István így a következő négy évben korlátozott jogkörrel rendelkező szószólóként vehet részt a parlamenti munkában.
Gallai Gergely a meghallgatáson jelezte, hogy Aba-Horváth István ügyében összeférhetetlenségi kérdés merült fel, ezért a roma nemzetiségi szószólónak egyelőre a bizottságban sincs szavazati joga.
Új viszonyt ígér a Tisza-kormány a nemzetiségekkel
Tarr Zoltán meghallgatása alapján a Tisza-kormány nemzetiségi politikája a párbeszédre, az autonómiára, az intézményi tisztaságra és a gyűlöletkeltés lebontására épülne. A leendő miniszter egyszerre beszélt történelmi felelősségről, a Fidesz örökségének felszámolásáról és arról, hogy a nemzetiségi közösségeket nem politikai eszközként, hanem partnerként kell kezelni.
A következő kérdés az, hogy a meghallgatáson elhangzott ígéretekből milyen konkrét intézkedések születnek: hogyan állítják vissza az intézményi autonómiát, milyen vizsgálatok indulnak a választási ügyekben, és hogyan építi újra a kormány a kapcsolatot azokkal a közösségekkel, amelyeket az elmúlt évek politikája gyakran megosztott vagy megbélyegzett.
Fotó: Tarr Zoltán / Facebook
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
