Lannert Judit oktatási fordulatot ígér: kevesebb túlterhelés, több gyerekközpontúság az iskolákban
Nyitott, korszerű, nemzetközileg is versenyképes oktatási rendszert építene Lannert Judit, a Tisza-kormány oktatási és gyermekügyi miniszterjelöltje. A hétfői bizottsági meghallgatáson a 36 éve oktatáskutatóként dolgozó szakember három alapelvet nevezett meg: gyermekközpontúság, adatvezéreltség és partnerség. Lannert szerint az oktatás nem az iskolánál, hanem már a kora gyerekkori nevelésnél kezdődik, ezért ő kérte, hogy a minisztérium nevében a gyermekügy is szerepeljen. A mindennapos testnevelésről azt mondta: fontosnak tartja a mozgást, de ha valódi eredményt akarunk elérni, nem jó út a gyerekek túlterhelése.
Gyermekközpontú, adatvezérelt és partneri oktatást ígér
Lannert Judit hétfőn az Országgyűlés Oktatási Bizottsága előtt ismertette terveit. A meghallgatás elején mindenkivel kezet fogott, bemutatkozott, majd röviden ismertette szakmai pályafutását. Elmondta, hogy 36 éve foglalkozik oktatáskutatással, és nem egyszerűen iskolák irányításáról, hanem egy nyitott, korszerű, nemzetközileg is versenyképes rendszer felépítéséről beszél.
A miniszterjelölt már a meghallgatás elején jelezte: ő kérte, hogy a tárca neve Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium legyen. Fontosnak tartotta, hogy a kisgyermeknevelés ne maradjon ki a minisztérium nevéből, mert szerinte az oktatás nem az első iskolai nappal kezdődik, hanem már a bölcsődés korban, sőt a születéstől induló támogatással.
Három alapelvet emelt ki: gyermekközpontúságot, adatvezéreltséget és partnerséget. Ez azt jelenti, hogy a döntéseknek a gyerekek érdekeiből, valós adatokból és a pedagógusokkal, szülőkkel, diákokkal, szakmai szervezetekkel folytatott párbeszédből kell kiindulniuk.
Már születéstől indulhatna a hátránykompenzáció
Lannert Judit szerint az oktatáspolitika egyik legfontosabb feladata a korai hátránykompenzáció és a prevenció. Úgy látja, már születéstől kezdve lehetőség van arra, hogy az állam támogassa azokat a családokat és gyerekeket, akik nehezebb körülmények közül indulnak.
A miniszterjelölt külön hangsúlyozta az ágazatközi együttműködés fontosságát. Az oktatás, a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátás és a családtámogatás nem működhet egymástól elszigetelve, mert a gyerekek problémái sem külön ágazatokban jelennek meg.
Lannert szerint minden gyermeknek etnikai hovatartozástól, lakóhelytől és családi háttértől függetlenül biztosítani kell a tanuláshoz való hozzáférést. Ez az új oktatáspolitika egyik legfontosabb esélyteremtő vállalása lehet.
Az első három hónapban felállítanák az önálló oktatási minisztériumot
A miniszterjelölt szerint az első három hónap egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy felállítsanak egy valódi oktatási minisztériumot, amely eddig nem létezett. Lannert úgy fogalmazott: nem véletlenül lett szükség külön tárcára, hiszen az oktatást korábban „egy rendőrminisztériumhoz üldözték”.
Az új minisztérium felállításához alapos átvilágításra lesz szükség. Lannert szerint gyors intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a pedagógusok már szeptembertől levegőhöz jussanak.
A közoktatásban átvilágítást ígért, a Klebelsberg Központ működését felülvizsgálnák, a Kréta rendszert szintén áttekintenék, és egy egységesebb, hatékonyabb adatszolgáltatási rendszert alakítanának ki.
Rehabilitálnák a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat
Lannert Judit világossá tette: a Nemzeti Pedagógus Kar tagsága nem lesz kötelező, és rehabilitálnák azokat a tanárokat, akiket polgári engedetlenség miatt bocsátottak el.
Ez az egyik legerősebb politikai és szakmai üzenete volt a meghallgatásnak. Az elmúlt évek pedagógustüntetései, elbocsátásai és iskolai tiltakozásai után a Tisza-kormány oktatáspolitikája láthatóan újra akarja építeni a bizalmat a pedagógusokkal.
A miniszterjelölt a kötelező helyettesítések számának csökkentését is ígérte. A teljesítményértékelési rendszert átalakítanák, és visszaállítanák a kompetenciaalapú rendszert.
Több autonómiát kapnának az igazgatók, bővülne a tankönyvi kínálat
Lannert Judit szerint az iskolaigazgatóknak nagyobb autonómiára van szükségük, különösen a helyben kezelendő szakmai kérdésekben. A túlzott központosítás helyett olyan rendszerre lenne szükség, amely bízik a helyi vezetőkben és pedagógusokban.
A tankönyvi kínálatot bővítenék, hogy a tanárok és iskolák valódi választási lehetőséget kapjanak. A szakképzésben megszüntetnék a kancellári rendszert, és kiemelt feladatnak tekintenék a szakképzés, a szakmai-támogató szolgáltatások és a duális képzés fejlesztését.
Lannert beszélt az alacsony finanszírozású egyetemek, például az ELTE többletfinanszírozásának lehetőségéről is. A felsőoktatásban új törvény kidolgozására lenne szükség, miközben biztosítani kell az akadémiai szabadságot.
Erasmus, Horizont és az akadémiai szabadság visszaállítása
A miniszterjelölt szerint az egyik sürgős feladat, hogy a magyar hallgatók ismét részt vehessenek az Erasmus és a Horizont programokban. Ez nemcsak pénzügyi vagy adminisztratív kérdés, hanem a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatrendszerének és hitelességének helyreállítása is.
Lannert Judit szerint ki kell vezetni a politikát az oktatási szektorból. A felsőoktatásban az akadémiai szabadság biztosítása, az egyetemek működésének áttekintése és az új felsőoktatási törvény kidolgozása lehet az egyik legfontosabb feladat.
Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter is részt vett a meghallgatáson tanácskozási joggal, és a felsőoktatási eredményekről beszélt. Lannert erre úgy reagált: az indikátorok mutathatnak eredményeket, de mélyebb elemzésre van szükség, mert a felsőoktatás minőségével nem biztos, hogy ott tart Magyarország, ahol szeretne.
A mindennapos testnevelés nem váltotta be a reményeket
A meghallgatáson szóba került a heti öt testnevelés is. Lannert Judit szerint a testmozgás fontos, de a jelenlegi forma nem biztos, hogy jó út. A miniszterjelölt arról beszélt, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése óta szignifikánsan nőtt a túlsúlyos gyerekek száma.
Szerinte ha valódi eredményt akarunk elérni, nem jó, ha túlterheljük a gyerekeket. A cél nem az, hogy papíron több testnevelésóra legyen, hanem az, hogy a gyerekek valóban egészségesebbek, aktívabbak és kiegyensúlyozottabbak legyenek.
Ez a kijelentés fontos szakpolitikai fordulatot jelezhet: az oktatáspolitika nem az óraszámok mechanikus növelésére, hanem a hatásosságra, a gyerekek terhelhetőségére és a valós eredményekre koncentrálna.
A szexuális nevelés nem LMBTQ-propaganda
Lannert Judit kérdést kapott az iskolai LMBTQ-propagandáról is. A miniszterjelölt azt mondta, nem ilyen kérdésekkel kellene foglalkozni, és ennek nem látja realitását.
Amikor Radics Béla képviselő visszakérdezett a témára, Lannert világossá tette: a szexuális nevelés nagyon fontos, és az nem kizárólag a szülők feladata. Hozzátette, hogy a szexuális nevelés nem egyenlő az LMBTQ-propagandával.
Ez a mondat szintén fontos irányjelzés: az új oktatási vezetés nem félelemkeltő politikai keretekben, hanem szakmai és nevelési kérdésként kezelné a témát.
Mesterséges intelligencia: nem kizárni kell, hanem értelmesen kezelni
Dúró Dóra a mesterséges intelligencia gyerekekre gyakorolt hatásáról kérdezte Lannert Juditot. A miniszterjelölt szerint fontos, hogy ne iktassák ki az MI-t a tanulásból, de ezen a területen társadalmi egyeztetésre lesz szükség.
Az oktatásban a mesterséges intelligencia egyszerre jelent lehetőséget és kockázatot. Segítheti a személyre szabott tanulást, a tanári munkát és az adatalapú fejlesztést, ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel a figyelem, az önálló gondolkodás, az adatvédelem és az egyenlő hozzáférés területén.
Lannert ezért egy mesterséges intelligenciára szakosodott külön koordinátort is szeretne, aki a digitális kompetenciák fejlesztésében venne részt.
A kisiskolákat nem akarják megszüntetni
A csökkenő gyereklétszámról Lannert Judit azt mondta: nem jó dolog, de adottság, amelyet a rendszernek kezelnie kell. Kiemelte, hogy a kisiskolákat nem akarják megszüntetni, de azt szeretnék elérni, hogy minden tanuló minőségi oktatáshoz jusson.
Ez vidéki szempontból különösen fontos üzenet. A kisiskolák sok településen nemcsak oktatási intézmények, hanem közösségi központok is. A kérdés az, hogyan lehet egyszerre biztosítani a helyi oktatás megmaradását és a minőséget.
Kincse Csongor az esélyteremtésről kérdezte a miniszterjelöltet. Lannert szerint „skatulyátlanításra” van szükség, vagyis olyan szemléletváltásra, amely nem előre besorolja a gyerekeket, hanem az egyéni szükségleteikre reagál.
Hat igen és két nem szavazattal támogatta a bizottság
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelölti kinevezését végül hat igen és két nem szavazattal, tartózkodás nélkül támogatta az Oktatási Bizottság.
A miniszterjelölt neve eddig kevésbé volt ismert a politikai közbeszédben, de az oktatási szakmában régóta meghatározó szereplő. Közgazdász és szociálpolitikus, szociológiából PhD-fokozata van, 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással. Dolgozott az Országos Közoktatási Intézetben, majd saját kutatóközpontot hozott létre T-Tudok néven.
Kutatóként kiemelten foglalkozott az oktatási egyenlőtlenségekkel, a tanulói továbbhaladással, az iskola és a munka világa közötti átmenettel, valamint a pályaválasztással.
Oktatási rendszerváltás jöhet, de a legnagyobb kérdés a megvalósítás
Lannert Judit meghallgatása alapján a Tisza-kormány oktatáspolitikája a gyermekközpontúságra, a korai fejlesztésre, a pedagógusok megbecsülésére, az intézményi autonómiára, az akadémiai szabadságra és az oktatás politikamentesítésére épülne.
A nagy kérdés most az, hogy az ígéretekből milyen gyorsan lesz kézzelfogható változás. Szeptemberig kevés idő van, a kassza állapota korlátozhatja a mozgásteret, a rendszer pedig évek óta túlterhelt. Mégis, ha valóban elindul a pedagógusok tehermentesítése, a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok rehabilitációja, az autonómia visszaállítása és a gyerekek terhelésének csökkentése, akkor az oktatás lehet a Tisza-kormány egyik legfontosabb változást hozó területe.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
