Tanács Zoltán digitális államot ígér: MI, kiberbiztonság és magasabb kutatói bérek kerülhetnek a középpontba
Észtország mintájára építene digitális államot Tanács Zoltán, a leendő Tisza-kormány tudományos és technológiai miniszterjelöltje. Hétfői parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy történelmi lehetőségnek tartja, hogy egy tárcában összpontosulhat a tudomány, a technológia és a kormányzati informatika. Tanács szerint az állami ügyintézésnek olyan egyszerűen és kényelmesen kellene működnie, mint a modern digitális szolgáltatásoknak: az állampolgároknak ne kelljen ugyanazokat az adatokat és dokumentumokat újra és újra megadniuk. A miniszterjelölt beszélt a mesterséges intelligencia szabályozásáról, a kiberbiztonsági hiányosságokról, az alacsony kutatói fizetésekről és arról is, hogy Magyarországnak a tudásba kell fektetnie, ha versenyképes akar maradni.
Észt mintára építene digitális államot
Tanács Zoltán miniszterjelölti meghallgatásán arról beszélt, hogy Magyarország számára az egyik legfontosabb feladat a korszerű, kényelmes és biztonságos digitális állam megteremtése. Szerinte az állampolgároknak és a vállalkozásoknak olyan ügyintézést kellene kapniuk, amely mobilbarát, gyors, átlátható és nem kényszeríti őket felesleges adminisztrációra.
A miniszterjelölt példaként Észtországot említette, ahol a digitális állam működése régóta nemzetközi minta. Tanács szerint Magyarországon is el kellene jutni oda, hogy az embereknek ne kelljen ugyanazt a dokumentumot újra és újra megadniuk különböző hivatalokban.
Úgy fogalmazott: az állami ügyintézésnek olyan felhasználói élményt kellene nyújtania, mint amikor valaki Revolutot, Bookingot vagy Boltot használ. Ez a hasonlat jól mutatja, hogy a Tisza-kormány technológiai tárcája nem pusztán informatikai fejlesztésekben, hanem teljes szemléletváltásban gondolkodna.
Széttagolt rendszerek és papíralapú ügyintézés akadályozza a fejlődést
Tanács Zoltán elismerte, hogy Magyarország digitalizációs szempontból már jelentős előrelépéseket tett, de szerinte bőven van még hová fejlődni. A legnagyobb problémák közé sorolta, hogy az állami információs rendszerek sokszor egymástól elkülönítve működnek, nem beszélnek egymással, a folyamatok végén pedig az ügyintézők még mindig papíron dolgoznak.
Ez szerinte nemcsak lassítja az ügyintézést, hanem drágítja is az állam működését. Tanács úgy látja, hogy hatékonyabb, összehangoltabb digitális rendszerekkel akár százmilliárdos összegeket is meg lehetne takarítani.
A miniszterjelölt azt is problémának nevezte, hogy az informatikai kompetenciák „elfogytak a végeken”. Szerinte részben ez vezethetett oda, hogy az elmúlt években több fejlesztés nem hozta a várt eredményt, miközben a visszaélések és a rosszul működő rendszerek hatalmas összegeket emésztettek fel.
Kiberbiztonság: újra kell gondolni az állami védekezést
A meghallgatáson Tanács Zoltán külön kitért a kiberbiztonság kérdésére is. Megemlítette a külügyminisztérium korábbi kiberbiztonsági nehézségeit, az EESZT leállásait és a Kréta-rendszer adatszivárgását is. Szerinte ezek az esetek azt mutatják, hogy Magyarországnak ezen a területen nagy előrelépésre van szüksége.
Úgy fogalmazott: a kibervédelmi kérdéseket át kell gondolni, és ez a leendő minisztérium egyik felelőssége lesz. A digitális állam ugyanis csak akkor lehet működőképes, ha közben biztonságos is. Az állampolgári adatok, az egészségügyi információk, az oktatási rendszerek és a közigazgatási adatvagyon védelme stratégiai kérdéssé vált.
A miniszterjelölt szerint minden ágazatban fel kell építeni azokat a digitalizációs, kiberbiztonsági és mesterséges intelligenciával foglalkozó vezetői szerepköröket, amelyek az adott szakterület sajátosságait figyelembe véve tudják bevezetni és ellenőrizni az új technológiákat.
Mesterséges intelligencia: több mint ChatGPT
Tanács Zoltán a mesterséges intelligenciáról is részletesen beszélt. Szerinte az MI jóval több, mint a ChatGPT, és egy modern digitális államnak felelősen kell hozzáállnia ehhez a technológiához. A miniszterjelölt úgy látja, az MI hatalmas lehetőségeket kínál, de még messze van attól, hogy minden vállalati vagy állami környezetben kockázat nélkül használható legyen.
A bizottsági kérdésekre válaszolva arról beszélt, hogy az automatizáció egyik fő eszköze ma már az MI és az MI-ügynökök lehetnek. Szerinte ipari forradalom zajlik, amely a gőzgép feltalálásához hasonló változásokat hozhat.
Tanács szerint sok területen segíthet majd az automatizáció, de közben megváltozik az is, hogyan és mit dolgoznak az emberek. Ezért a mesterséges intelligencia kérdése nemcsak technológiai, hanem társadalmi és munkaerőpiaci ügy is.
Biztonságos állami MI kell, nem titokban használt ChatGPT
A miniszterjelölt fontosnak nevezte, hogy az államigazgatásban legyen egy biztonságosan használható, olcsó, ellenőrzött mesterségesintelligencia-megoldás. Szerinte nem lehet az a gyakorlat, hogy ügyintézők saját felhasználós ChatGPT-fiókokba töltsenek fel hivatalos dokumentumokat vagy érzékeny iratokat.
Tanács azt mondta, az előző kormány MI-stratégiájából azt, ami jó, megtartaná, amit viszont hiányosnak lát, azt kiegészítené. A cél az lehet, hogy Magyarország ne egyszerűen sodródjon a technológiai változásokkal, hanem tudatosan, szabályozottan és biztonságosan használja az MI-t az állami működésben.
Ez különösen fontos lehet az adatvédelem, a közszolgáltatások, az oktatás, az egészségügy, az ügyintézés és a gazdaságfejlesztés területén is.
A kutatói béreken is változtatna
Tanács Zoltán szerint Magyarország tudománypolitikai és oktatási téren nincs jó helyzetben. Úgy fogalmazott: bár büszkék vagyunk a múlt feltalálóira és tudósaira, az elmúlt időszakban nem fordítottunk elég erőforrást ezekre a területekre.
A miniszterjelölt szerint Magyarországnak nincsenek olyan természeti erőforrásai, amelyekre a nagyvilág tartósan igényt tartana, ezért a tudásba kell fektetni. Vállalásként beszélt arról, hogy a ciklus végéig az uniós átlaghoz közelítve 2 százalékra emelnék a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítást.
Külön kiemelte az alacsony kutatói átlagbéreket, amelyeken mindenképpen változtatni akar. Tanács találkozni szeretne a Magyar Tudományos Akadémia új elnökével és a kutatóhálózat vezetőivel is. A HUN-REN kutatóhálózat jövőjéről azt mondta: nem tartja az egyetlen opciónak a kutatóhálózatba való visszatérést, de egyeztetni akar erről a kutatókkal.
Rendszeres párbeszédet ígér a tudományos világgal
Tanács Zoltán erős mondattal zárta bemutatkozó beszédét: szerinte olyan nem lehet, hogy a miniszterelnök tíz évig nem látogat el az MTA-ra. Miniszterként rendszeres párbeszédet folytatna a tudományos világgal, és a tárca feladatát abban látja, hogy stabil technológiai és tudományos alapokat biztosítson a többi minisztérium munkájához is.
A miniszterjelölt szerint a szuperszámítógépek fontos szerepet játszhatnak a kutatás-fejlesztésben. Elismerte, hogy Magyarország messze van a világ élvonalától, de szerinte nem is feltétlenül az a cél, hogy a világ legnagyobb szuperszámítógépe legyen nálunk. A fontos az, hogy a meglévő kapacitásokat értelmesen, a kutatás és az innováció szolgálatába állítva használják.
Az ingatlannyilvántartás lehet az egyik első nagy digitalizációs célpont
Tanács Zoltán az állami digitalizációt ott kezdené, ahol a legnagyobb az iratszám. Példaként az ingatlannyilvántartást említette, amelynek fejlesztését kifejezetten fontosnak nevezte. Ez az egyik olyan terület, ahol a gyorsabb, egyszerűbb, átláthatóbb ügyintézés közvetlenül érintené az állampolgárokat, a vállalkozásokat, az önkormányzatokat és az állami szerveket is.
A digitalizációs fordulat sikere azonban nemcsak technológiai kérdés lesz. A valódi tét az, hogy az állam képes lesz-e lebontani a párhuzamos, egymással nem kommunikáló rendszereket, és helyettük olyan szolgáltatásokat létrehozni, amelyek valóban az emberek életét könnyítik meg.
Techoptimista miniszterjelölt érkezhet a tudományos és technológiai tárca élére
Tanács Zoltán közgazdász, több mint 25 évig dolgozott tanácsadóként minisztériumoknál, hatóságoknál, oktatási intézményeknél és nagyvállalatoknál. Hosszú ideig a Horváth nevű nemzetközi tanácsadó cégnél dolgozott, ahol partneri, vagyis tulajdonosi státuszú vezető lett.
A Tisza Párt csapatában tavaly szeptemberben jelent meg, ahol a programalkotás és a kormányzásra való szakmai felkészülés területén vezette a munkát. Korábbi írásai és megszólalásai alapján erősen érdekli az innováció, a robotika, a mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés társadalmi hatása.
Mostani meghallgatása alapján a Tudományos és Technológiai Minisztérium egyik legfontosabb küldetése az lehet, hogy a digitális állam, a mesterséges intelligencia, a kutatás-fejlesztés és a kiberbiztonság ne különálló ügyek legyenek, hanem egy új kormányzati működés alapjai.
A digitális állam lehet a Tisza-kormány egyik nagy ígérete
Tanács Zoltán meghallgatása azt jelezte, hogy a Tisza-kormány technológiai politikája egyszerre akar digitalizációs fordulatot, kutatás-fejlesztési erősítést, biztonságosabb állami rendszereket és tudományos párbeszédet. A nagy kérdés az lesz, hogy az ambiciózus célokból mennyi válik gyorsan érzékelhető változássá az állampolgárok mindennapjaiban.
Ha az állami ügyintézés valóban egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb lesz, ha az MI-t nem kockázatos rögtönzésként, hanem ellenőrzött eszközként használja az állam, és ha a kutatói bérekben is érdemi fordulat jön, akkor a tudományos és technológiai tárca az új kormány egyik legfontosabb minisztériumává válhat.
Fotó: Tanács Zoltán / Facebook
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
