Surányi György: Durva megszorítás zajlik Magyarországon, a gazdaság növekedési válságban van – kemény bírálat a kormány gazdaságpolitikájáról
Éles hangvételű gazdaságpolitikai kritikát fogalmazott meg Surányi György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki szerint Magyarországon évek óta rejtett, de annál súlyosabb megszorítás zajlik, miközben a gazdaság tartós növekedési válságba került. A Totem Show című műsorban adott interjúban a professzor arról beszélt: az elmúlt másfél évtizedben olyan, mélyen versenyellenes és mikromenedzselő gazdaságpolitika valósult meg, amely szerinte képtelen fenntartható, érdemi növekedést produkálni. Surányi úgy véli, a választásokat követően további szigorításokra lehet számítani, mert a költségvetési pálya és a növekedési előrejelzések nincsenek összhangban a valós folyamatokkal.
Történelmi visszatekintés és fordulópontok
Surányi György a jelenlegi helyzet értékelését történelmi kontextusba helyezte. Felidézte, hogy 2010-ben a magyar gazdaság valóban nehéz állapotban volt, ugyanakkor szerinte a teljes kép megértéséhez érdemes visszatekinteni 2001-ig. Állítása szerint az ezredforduló környékén a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályán mozgott, az államadósság aránya 90 százalékról 51 százalékra csökkent, ráadásul mindez uniós támogatások nélkül történt.
Véleménye szerint 2001 után lazult meg a költségvetési fegyelem, amit a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány is folytatott. A 2006-ra kialakuló kritikus helyzetet követően ugyan kiigazítás történt, de a növekedés 1 százalék körüli szintre esett vissza, miközben a régiós országok 4–6 százalékos ütemet értek el.
A 2008-as pénzügyi válság súlyosbította a helyzetet. Surányi szerint a jegybank akkoriban túl alacsonyan tartotta a devizatartalékokat, ami miatt Magyarország az elsők között szorult nemzetközi segítségre.
Az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikája
A volt jegybankelnök szerint a 2010-ben hivatalba lépő kormány már stabilizálódó pályát vett át, ám ezt követően olyan irányba mozdult el, amelyet ő nem konzervatívnak, hanem populistának nevezett. Úgy véli, a konzervatív gazdaságpolitika egyensúlyorientált, kisebb államot és alacsonyabb újraelosztást céloz, míg a gyakorlatban Magyarországon nem csökkent érdemben az állami szerepvállalás.
Az egykulcsos személyi jövedelemadó kapcsán azt állította, hogy a felső jövedelmi rétegek jártak jól, miközben a társadalom többi részének adóterhelése nem csökkent számottevően. A 9 százalékos társasági adóval kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a különadók és szektorális terhek összességében jóval magasabb tényleges adóterhelést eredményeznek.
Surányi szerint az elmúlt 15 év legnagyobb problémája maga a gazdaságpolitika jellege. Úgy látja, az állam túlzottan beavatkozik a piac működésébe, torzítja a versenyt, és nem hagyja érvényesülni a hatékony piaci szelekciót.
Rejtett megszorítás és költségvetési kényszer
A professzor szerint jelenleg is komoly megszorítás zajlik Magyarországon, még ha ezt a kormány nem is nevezi így. Ezt több tényezővel támasztotta alá: az államháztartási hiány jelentős csökkentésével, az uniós források visszaesésével, a nominális béremelkedés lassulásával, valamint a jegybank szigorú monetáris politikájával.
Úgy véli, a kormány a kedvezőbb időszakban túlköltekezett, ezért most, amikor a külső kereslet is gyenge, nem tud élénkíteni. Ehelyett kénytelen további szigorításokat alkalmazni az infláció és a külső egyensúlyhiány elkerülése érdekében.
Surányi György szerint a választásokat követően újabb intézkedések jöhetnek, mivel a költségvetési hiány a tervezettnél magasabb lehet, ha nem történik beavatkozás.
Iparpolitika és termelékenységi gondok
Az akkumulátorgyárakra épülő iparpolitikát Surányi az ötvenes évek „vas és acél országa” koncepciójához hasonlította. Szerinte bár papíron exportorientált modellről van szó, a beruházások magas importigénye, az energia 100 százalékos importfüggősége és a külföldi munkaerő jövedelemkiáramlása miatt a nettó exporthatás csekély.
A valódi problémát abban látja, hogy az állam jelentős támogatásokat irányít a versenyszférába, ami torzítja a piaci folyamatokat. Az „ingyenpénzek” szerinte életben tartanak alacsony hatékonyságú vállalkozásokat, ami hosszú távon a termelékenység romlásához vezet. Míg a kilencvenes évek végén évi 3,7 százalékos termelékenységnövekedés volt tapasztalható, az elmúlt években ez a mutató gyakorlatilag stagnált.
Szociális intézkedések és szuverenitás
A 13. havi nyugdíj kapcsán Surányi célzott támogatást javasolt, nem általános juttatást. A rezsicsökkentést pazarlónak tartja, mivel szerinte aránytalanul nagy összeget juttat a tehetősebb háztartásoknak, miközben a legszegényebb, alternatív tüzelést használó családok alig részesülnek támogatásban.
A gazdasági szuverenitás fogalmát egy nyitott, exportorientált gazdaság esetében illúziónak nevezte. Úgy véli, Magyarország erősen integrált a világgazdaságba, ezért a nemzetközi folyamatok meghatározóak.
Növekedési válság, nem klasszikus krízis
A közgazdász szerint Magyarország nincs klasszikus értelemben vett gazdasági válságban, ugyanakkor növekedési válságban igen. Állítása szerint a jelenlegi szerkezetben és gazdaságpolitikai keretek között nem lehet fenntartható, 2–3 százalékos növekedést elérni.
Befektetési tanácsként a magas kamatkörnyezetben a lakossági állampapírokat ajánlotta, a kockázatvállalóbbak számára részvényeket vagy devizát. Az aranyvásárlásokat és a jegybank aranytartalék-növelését viszont kritikus szemmel szemléli.
Surányi György összegzése szerint a legfontosabb feladat a költségvetési fegyelem helyreállítása, a jogállami keretek megerősítése és a piacgazdaság versenyelvű működésének biztosítása lenne. Véleménye alapján a jelenlegi pályán tartós és kiegyensúlyozott növekedés nem várható.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!







