21 Kutatóközpont: A többség nem hiszi el, hogy a Tisza=háború
Éles politikai törésvonalakat rajzol ki a 21 Kutatóközpont legfrissebb felmérése: a magyar választók többsége nem fogadja el azt az állítást, hogy a Tisza Párt esetleges választási győzelme háborús kockázatot jelentene. A kutatás ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a kormánypárti szavazók körében erős a narratíva elfogadottsága, miközben a bizonytalanok jelentős része sem alakított ki határozott véleményt. A felmérés külön érdekessége, hogy a válaszadók saját környezetük politikai hangulatáról is nyilatkoztak, ami további fontos következtetésekre ad lehetőséget a közelgő választások előtt.
A többség elutasítja az állítást
A kutatás szerint a teljes népesség mindössze 23 százaléka hiszi el azt az állítást, hogy Magyarország háborúba lépne, ha a Tisza Párt nyerné a választást. Ezzel szemben a válaszadók 54 százaléka kifejezetten elutasítja ezt a feltételezést.
A fennmaradó 23 százalék nem tudott vagy nem akart egyértelmű véleményt megfogalmazni. Ez arra utal, hogy bár a narratíva kisebbségi támogatottságú, a társadalom egy jelentős része bizonytalan maradt a kérdésben.
A számok azt mutatják, hogy a politikai kommunikáció hatása erősen differenciált a különböző választói csoportokban.
Éles törésvonal a párttáborok között
A felmérés egyik legmarkánsabb tanulsága a politikai megosztottság. A Tisza Párt szavazóinak elsöprő többsége, 97 százaléka elutasítja a háborús forgatókönyvet.
A többi ellenzéki párt hívei között is többségi az elutasítás: körükben 60 százalék nem tartja valószínűnek a kormányzati állítást.
A kormánypárti szavazók körében azonban egészen más kép rajzolódik ki. A Fidesz támogatói közül 58 százalék hisz a narratívában, 15 százalék nem ért vele egyet, míg 28 százalék bizonytalan.
Ez a megoszlás jól mutatja, hogy a politikai hovatartozás döntően befolyásolja a választók értelmezését.
A bizonytalanok kulcsszerepben lehetnek
Külön figyelmet érdemel a párt nélküli szavazók csoportja. Körükben mindössze 17 százalék gondolja úgy, hogy a Tisza győzelme háborús következményekkel járna.
Ugyanakkor 47 százalék nem tudta megítélni a kérdést, ami rendkívül magas arány. Ez azt jelzi, hogy a bizonytalanok jelentős része még befolyásolható lehet a kampány során.
A csoport 36 százaléka kifejezetten nem hisz a kormányzati állításnak. A kutatók szerint ez a réteg kulcsfontosságú lehet a választási versenyben.
Mit érzékelnek az emberek a saját környezetükben?
A felmérés egy szokatlan kérdést is tartalmazott: a válaszadókat arról kérdezték, hogy szerintük ismerőseik többsége melyik politikai erőt támogatja.
Az eredmények szerint 42 százalék úgy látja, hogy környezetében a Tisza Párt hívei vannak többségben, míg 26 százalék a Fidesz fölényét érzékeli. Ez 16 százalékpontos különbség.
Ez azért figyelemre méltó, mert a korábbi pártpreferencia-adatokban a két nagy párt között ennél kisebb, hét százalékpontos eltérés szerepelt.
Területi különbségek is kirajzolódnak
A kutatás szerint a nagyvárosi térségekben erősödött leginkább az a percepció, hogy a Tisza támogatottsága nő.
Budapesten és a megyei jogú városokban emelkedett a legnagyobb mértékben azok aránya, akik tiszás többséget érzékelnek a környezetükben. A kis- és közepes városokban lényegében stagnálás látható.
A falvakban csak hibahatáron belüli elmozdulást mértek a Tisza javára, ami arra utal, hogy a politikai dinamika térségenként eltérően alakul.
Miért fontos a többség érzete?
A kutatók szerint annak is jelentősége van, hogy a választók mit gondolnak a politikai erőviszonyokról a saját környezetükben.
A politikai pszichológia egyik ismert jelensége, hogy a bizonytalan szavazók hajlamosak ahhoz az oldalhoz húzni, amelyet erősebbnek vagy győzelemre esélyesebbnek látnak.
A kutatás értelmezése szerint ezért is lehet fontos a kormánypártok számára, hogy fenntartsák az erőviszonyokról szóló saját narratívájukat. A felmérés ugyanakkor azt is felveti: a Tisza érzékelt erősödése mozgósító hatással lehet mindkét politikai táborban.
Módszertani háttér
A kutatás hibrid adatfelvétellel készült 2024. január 28. és február 2. között, ezer fő megkérdezésével. A válaszadók többsége SMS-ben kapta meg az online kérdőív linkjét, míg a 65 év felettiek politikai preferenciáját telefonon mérték fel.
A minta a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján került súlyozásra lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint. A kutatás ±3 százalékpontos hibahatárral reprezentálja a teljes lakosságot.
Az adatfelvétel közösségi finanszírozásból valósult meg.
A felmérés összképe azt mutatja: bár a háborús narratíva nem vált többségi meggyőződéssé, a politikai táborok közötti megosztottság továbbra is rendkívül erős, és a bizonytalanok szerepe a kampány hajrájában felértékelődhet.
Fotó: Magyar Péter Facebook
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
