Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
Súlyos jogállami kérdéseket vet fel az az ügy, amelyben roma tiltakozók feltételezett bűnügyi adatai kerültek nyilvánosságra politikai célú kommunikációban. A történet túlmutat egyetlen botrányon: a személyes adatok védelmétől a hatalmi ágak elválasztásáig, a rendeleti kormányzás gyakorlatától a választások tisztaságáig ível. Bárándy Péter, volt igazságügyi miniszter szerint mindaz, ami a gyöngyösi tiltakozás után történt, a jogtalanság földjére vezet. Álláspontja szerint nemcsak a romák szenzitív adatainak kezelése vet fel büntetőjogi aggályokat, hanem az is, ahogyan a kormány rendeletekkel írja felül a bíróságok szerepét, és saját hatáskörébe vonja a jogértelmezést. A kérdés immár nem az, történt-e visszaélés, hanem az, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a jogállami garanciák sorra kiüresednek.
A gyöngyösi ügy és az adatok nyilvánossága
Az elmúlt hetekben Gyöngyös neve újra a közéleti viták középpontjába került. A városban roma lakosok tiltakoztak Lázár János nagy vihart kavart, WC-kefére utaló kijelentései miatt. A demonstrációt követően azonban nem a tiltakozás üzenete, hanem a tiltakozók személye került fókuszba. Elsőként a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy egyes résztvevőkről bűnügyi múltjukra utaló információk láttak napvilágot.
A helyzetet tovább élezte, amikor a Fidesz egy videóban monogramokkal, életkorral és részletes bűnlajstrommal mutatott be több, arcukat kitakarással ábrázolt személyt, a felvételeken egyes arcokat még be is karikázva. A videót Lázár János megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt nyilvánosan. A politikai kommunikáció így egyértelműen összekapcsolta a tiltakozást a bűnözés narratívájával.
Rendőrségi cáfolat és ellentmondások
Lázár János magyarázata szerint az információk forrása az volt, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták a tiltakozókat, az igazoltatások eredményéről pedig Pintér Sándor számolt be a miniszterelnöknek. Ez az állítás azonban gyorsan megkérdőjeleződött: a rendőrség közleményben cáfolta, hogy a demonstráción bárkit is igazoltattak volna.
Ez az ellentmondás kulcskérdéssé vált. Ha nem történt igazoltatás, honnan származhattak azok az adatok, amelyek alapján részletes bűnügyi múltat ismertető tartalmak jelentek meg egy kormánypárti kampányvideóban? És ha mégis történt adatgyűjtés, ki adott erre felhatalmazást?
Ki férhet hozzá bűnügyi adatokhoz?
Bárándy Péter szerint a válasz jogilag egyértelmű. A bűnügyi nyilvántartás adataihoz pontos jogszabályi kör határozza meg a hozzáférést: a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok, így a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok férhetnek hozzá. Kivételes esetekben, például kegyelmi eljárások előkészítésekor az igazságügyi miniszter is betekintést nyerhet, de ezen túlmenően senki más.
A volt miniszter hangsúlyozta: a kormányfőnek sincs joga ilyen adatok megismerésére. Ha ezek az információk mégis politikai szereplők vagy pártok birtokába kerültek, az súlyos jogsértésre utal. Ráadásul nem csupán az adat megszerzése, hanem annak nyilvánosságra hozatala is önálló jogi problémát jelent.
Szabálysértés vagy bűncselekmény?
A felvetés, hogy mindez „csupán” szabálysértés lenne, Bárándy szerint nem állja meg a helyét. A szenzitív személyes adatok jogellenes megszerzése és közzététele nagy valószínűséggel bűncselekménynek minősül. Különösen igaz ez akkor, ha az adatok politikai célú lejáratásra szolgálnak.
A beszélgetés során felmerült az is, hogy egy ilyen adatgyűjtéshez feltételezhetően állami alkalmazottak közreműködésére lett volna szükség. Bár erre konkrét bizonyíték nem áll rendelkezésre, a rendszer működéséből adódóan nehezen elképzelhető más forgatókönyv.
Meddig élnek a bűnügyi adatok?
Sokan felvetették: mi a helyzet azokkal, akiknek már nincs priuszuk? Bárándy Péter elmagyarázta, hogy a nyilvántartásban az elévülési időn túl is szerepelhetnek adatok, jogszabályban meghatározott ideig. Ezekhez azonban kizárólag egy esetleges újabb büntetőeljárásban eljáró hatóságok férhetnek hozzá, végső soron a büntetőbíróság.
Ez ismét azt erősíti meg, hogy politikai szereplők számára ezek az információk elérhetetlenek kellene legyenek.
A „bűnöző” narratíva politikai használata
Az ügy nem előzmény nélküli. A kormányzati kommunikációban korábban is megjelent az a retorika, amely bizonyos társadalmi csoportokat a bűnözéssel azonosít. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is elhangzottak olyan kijelentések, amelyek szerint ott „bűnözők” vannak fogva tartva. Bárándy Péter emlékeztetett: a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak, hanem olyan fiatalkorúak, akiknek nevelése és védelme a cél.
Ebben az esetben nem történt konkrét személyes adatok nyilvánosságra hozatala, de a valótlan állítások így is alkalmasak voltak a közvélemény félrevezetésére. A gyöngyösi ügy azonban ennél is tovább ment, hiszen konkrét, azonosítható személyekhez köthető információk kerültek napvilágra.
Mit tehetnek az érintettek?
Bárándy szerint az érintettek számára az egyetlen reális jogi út a feljelentés. Ha személyükben azonosíthatóvá váltak, joguk és érdekük is fellépni. Egy ilyen ügyben a nyomozó hatóságoknak el kell járniuk, és ha megszüntetik az eljárást, azt indokolniuk kell.
Egy alaptalan megszüntetés súlyosan rombolná az eljáró hatóság presztízsét, ám a volt miniszter szerint jelenleg csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. A párt és az állam összefonódása miatt a jogérvényesítés rendkívül nehézzé vált, és ez a választások tisztaságát is megkérdőjelezi.
Rendeleti kormányzás és a bíróságok szerepe
A beszélgetés másik súlyos témája a szolidaritási adóval kapcsolatos kormányrendelet volt. A rendelet visszamenőleges hatállyal utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg az önkormányzatok által indított pereket, és megtiltotta új keresetek benyújtását.
Bárándy Péter ezt újabb határátlépésnek nevezte. Álláspontja szerint a különleges jogrend, amelyre a kormány hivatkozik, elvesztette eredeti rendeltetését. Egy rendkívüli állapot nem tarthat fenn tíz éven át egy rendeleti kormányzást, amely fokozatosan kiszorítja a normál alkotmányos működést.
A rendelet több szempontból is aggályos: visszamenőleges hatályú, sérti a hatalommegosztás elvét, és a bíróságok mérlegelési jogkörét vonja el. A végrehajtó hatalom nem kötelezheti a bíróságokat eljárások megszüntetésére, és nem értelmezheti helyettük az alkotmánybírósági határozatokat.
Jogorvoslat és politikai felelősség
A jogorvoslat lehetőségei korlátozottak. Bárándy szerint hosszabb távon a választások hozhatnak változást, de jogilag is vitatható az az értelmezés, amely szerint a szolidaritási adóval kapcsolatos állami intézkedések nem minősülnek közigazgatási határozatnak. Ez az érvelés szerinte egyszerűen nem felel meg a valóságnak.
A rendelet azt a képet erősíti, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát, ha politikai érdekei úgy kívánják.
Egy veszélyes precedens
A beszélgetés végén felmerült a kérdés: ha a kormány ilyen rendeleteket hozhat, mi akadályozza meg abban, hogy a jövőben más jogokat is korlátozzon, akár a személyiségi jogok érvényesítését is? Bárándy Péter nem kívánt jóslatokba bocsátkozni, de hangsúlyozta: az alkotmányosság ilyen mértékű megsértése veszélyes precedenst teremt.
Összegzés
A gyöngyösi ügy túlmutat egy politikai botrányon. A roma tiltakozók bűnügyi adatainak feltételezett felhasználása, a rendőrségi cáfolatokkal ellentétes kormányzati állítások, valamint a bíróságokat megkerülő rendeleti kormányzás együttesen rajzolnak ki egy olyan képet, amelyben a jogállami garanciák meggyengültek. Bárándy Péter szavai szerint mindez nem elszigetelt jelenség, hanem egy hosszabb folyamat része, amelyben a hatalom fokozatosan maga alá gyűri az intézményes ellensúlyokat. A kérdés immár az, hogy a társadalom és a jogrendszer képes-e még reagálni erre a kihívásra.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
