Döntött a bíróság: lehet hűtlen kezelés miatt nyomozni Rogánék propagandaköltései ügyében
Jelentős fordulat történt a kormányzati kommunikáció jogi megítélésében: a Budai Központi Kerületi Bíróság hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi döntését, amely elutasította a kormányzati propagandaköltések ügyében tett feljelentést. A bíróság szerint a nyomozó hatóság nem söpörheti le az asztalról az ügyet pusztán arra hivatkozva, hogy a vitatott hirdetések a kormány politikai irányvonalát közvetítik. A végzés értelmében igenis vizsgálni kell, hogy a közpénzből finanszírozott kampányok tartalma megfelelt-e a valóságnak, szolgálta-e a közérdeket, vagy éppen ellenkezőleg, pártpolitikai célokat és esetleg jogsértést valósított meg. A döntés nemcsak az adott ügyben nyit új fejezetet, hanem általánosabb kérdéseket is felvet a közpénzek felhasználásáról, a politikai kommunikáció határairól és a jogállami kontroll működéséről Magyarországon.
Az ügy eredete
Az eljárás alapját a K-Monitor által tett feljelentés képezte, amely szerint a kormányzat a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül megrendelt, százmilliárdos nagyságrendű állami hirdetéseket politikai kampánycélokra használta fel. A beadvány lényege az volt, hogy ezek a reklámok nem pártsemleges, közérdekű tájékoztatást nyújtottak, hanem a kormánypárt választási esélyeit növelő, az ellenzéket lejárató üzeneteket közvetítettek.
Konkrét példaként említették a 13. havi nyugdíj „megvédéséről” szóló kampányt, amelyben a kormány az Európai Parlamentet, a magyar ellenzéket és Magyar Pétert azzal vádolta, hogy el akarják venni ezt a juttatást. A feljelentők szerint ezek az állítások valótlanok voltak, így terjesztésük nem szolgálhatta a közérdeket.
A rendőrség elutasítása
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2025 júniusában elutasította a feljelentést. Indoklásuk szerint a hirdetések a kormány politikai irányelveit közvetítették, és ez önmagában nem minősülhet hűtlen kezelésnek vagy kötelességszegésnek.
Ez a döntés lényegében azt jelentette volna, hogy a kormányzati kommunikáció tartalma nem lehet büntetőjogi vizsgálat tárgya, amennyiben az illeszkedik a kormány politikai céljaihoz.
A K-Monitor érvelése
A K-Monitor ezt vitatta felülbírálati indítványában. Érvelésük szerint nem a megrendelő személye dönti el egy kampány jogszerűségét, hanem annak tartalma. Ha egy kampány nem közérdekű tájékoztatást nyújt, hanem pártpolitikai célokat szolgál, akkor közpénzből való finanszírozása tiltott pártfinanszírozás gyanúját is felvetheti.
A szervezet ezért hűtlen kezelés gyanúja miatt kérte a nyomozás megindítását, megnevezve Rogán Antalt és más kormányzati döntéshozókat.
A bíróság döntése
A Budai Központi Kerületi Bíróság helyt adott a felülbírálati indítványnak. Indokolásában kiemelte: a rendőrség elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy a hirdetésekben szereplő állítások valósak voltak-e.
A végzés szerint valótlan tényállítások nyilvános terjesztése nem szolgálhatja a közérdeket, ezért nem lehet jogszerű célja a kormányzati kommunikációra elkülönített közpénzek felhasználásának. A bíróság ezért megalapozatlannak minősítette a rendőrségi határozatot, és új eljárásra kötelezte a hatóságot.
Precedens értékű döntés
A határozat jelentősége túlmutat az egyedi eseten. A bíróság ugyanis először mondta ki ilyen egyértelműen, hogy a kormányzati hirdetések tartalma büntetőjogi vizsgálat tárgya lehet, ha felmerül a közpénzek jogellenes felhasználásának gyanúja.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem lehet automatikusan „politikai kommunikációként” mentesíteni a közpénzből finanszírozott kampányokat a jogi kontroll alól.
Mi következik most
A döntés után a labda a nyomozó hatóság térfelén pattog. El kell indítaniuk az érdemi vizsgálatot, fel kell tárniuk a kampányok tartalmát, azok valóságtartalmát, finanszírozását és célját.
A kérdés az, hogy ez a vizsgálat valóban eljut-e a felelősség megállapításáig, vagy az ügy sorsa megegyezik a korábbi hasonló eljárásokéval, amelyek formálisan elindultak, de érdemi eredmény nélkül zárultak le.
Több mint jogi ügy
A történet nem csupán jogi természetű. Arról szól, hogy milyen határok között mozoghat a kormányzati kommunikáció, mennyire átlátható a közpénzek felhasználása, és hogy a jogállami intézmények képesek-e érdemi kontrollt gyakorolni a politikai hatalom felett.
A bíróság mostani döntése mindenesetre egyértelmű üzenetet küldött: a közpénzből finanszírozott politikai üzenetek nem állnak a jog felett, és igenis vizsgálhatók akkor, ha felmerül a visszaélés gyanúja. Ez önmagában is fontos lépés a jogállami működés irányába, még akkor is, ha a végső következmények egyelőre bizonytalanok.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
