Trump bejelentette: 66 nemzetközi szervezetből lép ki az Egyesült Államok
Új korszak kezdődhet az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalásában, miután Donald Trump bejelentette: az ország megkezdi a kilépési folyamatot 66 nemzetközi szervezetből és ENSZ-testületből. A Fehér Ház szerint a döntés célja az amerikai szuverenitás megerősítése és az adófizetők pénzének megóvása olyan intézményektől, amelyeket pazarlónak, rosszul működőnek vagy ideológiailag elfogultnak tartanak. A lépés azonban komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, és éles vitát indított el arról, vajon az Egyesült Államok valóban saját érdekeit szolgálja-e a kivonulással, vagy inkább gyengíti globális befolyását egy olyan időszakban, amikor a világpolitika amúgy is egyre töredezettebbé válik. A döntés nem pusztán technikai vagy költségvetési kérdés, hanem alapjaiban érinti az amerikai diplomácia több évtizedes hagyományát, amely a multilaterális intézmények aktív alakítására épült.
Mely szervezeteket érinti a döntés?
A Fehér Ház által nyilvánosságra hozott lista összesen 66 szervezetet tartalmaz, ebből 31 ENSZ-hez kötődő testület, 35 pedig azon kívüli nemzetközi intézmény. Az érintettek között található az ENSZ Nők szervezete, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség, valamint a Nemzetközi Energiafórum is. Ezek közül több kulcsszerepet játszik a globális klímapolitikában, az energiaátmenetben, illetve a nemek közötti egyenlőség előmozdításában.
A kilépési folyamatot egy elnöki memorandum indította el, amely azonnali hatállyal utasítja a kormányzati szerveket a részvétel és a finanszírozás megszüntetésére a törvény adta keretek között. A dokumentum egy tavaly februárban elrendelt teljes körű felülvizsgálat eredménye, amely során a kormány megvizsgálta, hogy mely szervezetek szolgálják szerintük az amerikai érdekeket, és melyek nem.
A Fehér Ház érvelése
A hivatalos indoklás szerint számos érintett szervezet pazarló módon gazdálkodik, nem hatékonyan működik, illetve olyan ideológiai célokat követ, amelyek ellentétesek az Egyesült Államok politikai és gazdasági érdekeivel. A Fehér Ház hangsúlyozza, hogy a döntés az amerikai adófizetők pénzének védelmét szolgálja, valamint azt, hogy Washington nem kíván tovább részt venni olyan fórumokon, ahol szerinte aránytalan terheket visel, miközben korlátozott a befolyása.
Marco Rubio külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok olyan intézményeket hagy ott, amelyek „Amerika-ellenesek, haszontalanok vagy pazarlók”, és amelyek nem járulnak hozzá a nemzet biztonságához vagy jólétéhez – írja a Fox News.
Nemzetközi és szakmai kritikák
A döntést azonban számos oldalról bírálják. Daniel Forti, az International Crisis Group ENSZ-ügyekért felelős vezetője szerint az amerikai lépés azt üzeni a világnak, hogy Washington csak akkor hajlandó együttműködni, ha minden az ő feltételei szerint történik. Ez szerinte aláássa a multilaterális diplomácia alapjait.
A tudományos közösségből is érkeztek kritikus hangok. Rob Jackson, a Stanford Egyetem klímakutatója arra figyelmeztetett, hogy az amerikai kivonulás kibúvót adhat más országoknak arra, hogy elhalasszák saját klímavédelmi vállalásaikat. Gina McCarthy, korábbi fehér házi klímaügyi főtanácsadó pedig „rövidlátónak, kínosnak és ostobának” nevezte a döntést, amely szerinte éppen akkor gyengíti az együttműködést, amikor a globális problémák közös megoldást igényelnének.
Konzervatív támogatás és belpolitikai háttér
A konzervatív oldalon ezzel szemben sokan üdvözölték a lépést. A Heritage Foundation elnöke, Ed Feulner korábban a Párizsi Megállapodásról is úgy nyilatkozott, hogy az szerinte rossz üzlet volt az Egyesült Államok számára, és aránytalan terheket rótt az amerikai gazdaságra. Ebben az értelmezésben a kilépés nem elszigetelődés, hanem egyfajta újrapozicionálás, amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe a nemzetközi kötelezettségekkel szemben.
Milyen következményei lehetnek?
A kilépés nem egyik napról a másikra történik meg. Több szervezet, köztük a Csendes-óceáni Regionális Környezetvédelmi Program is jelezte, hogy formális eljárás szükséges a távozáshoz, és addig az Egyesült Államok jogilag továbbra is tag marad. A memorandum felhatalmazza a külügyminisztert arra, hogy részletes végrehajtási iránymutatást adjon a következő hetekben.
Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai visszavonulás csökkentheti az ország nemzetközi befolyását, és teret nyithat más nagyhatalmak, különösen Kína számára a globális normák alakításában. Ha Washington kivonul a nemzetközi intézményekből, akkor nemcsak a kötelezettségektől szabadul meg, hanem azoktól a fórumoktól is, ahol a szabályokat formálni lehet.
Egy korszakhatár?
A döntés ezért nem pusztán 66 szervezetről szól. Arról is, hogy az Egyesült Államok milyen szerepet kíván betölteni a világban a következő évtizedekben. A multilaterális együttműködésből való részleges kivonulás egy olyan irányváltást jelez, amely hosszú távon átalakíthatja a nemzetközi rendet. Hogy ez az amerikai érdekek megerősödéséhez vagy éppen gyengüléséhez vezet-e, azt csak a következő évek politikai és gazdasági folyamatai fogják eldönteni. Egy biztos: a bejelentés már most mély nyomot hagyott a globális diplomácia térképén.
Borítókép: MTI/AP-Evan Vucci
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
