A jóléti sor végén állunk, szégyen az EU-ban a magyar helyezés
A jóléti sor végén állunk, szégyen az EU-ban a magyar helyezés – derül ki az Eurostat friss adataiból, amelyek egyértelműen megmutatják, hogy hazánk az Európai Unió egyik legkevesebbet költő tagállama a szociális és egészségügyi kiadások terén. Miközben a kormány a választások közeledtével sorra jelenti be a jóléti intézkedéseket, a valóság az, hogy hosszú évek elhanyagolása után Magyarország messze elmarad az uniós átlagtól. A számok szerint a GDP csupán 16,6 százalékát fordítjuk szociális célokra, és egészségügyben is sereghajtók vagyunk – mindez súlyos következményekkel a lakosság életminőségére.
A jóléti sor végén állunk, szégyen az EU-ban a magyar helyezés – az Eurostat szerint az uniós sereghajtók között Magyarország
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég tette közzé a 2024-es szociális és egészségügyi kiadásokra vonatkozó kimutatásait, amelyekből kiderül: Magyarország továbbra is a lista végén szerepel. A jóléti sor végén állunk, szégyen az EU-ban a magyar helyezés – ezt mutatja minden szám, amelyet az uniós országok összehasonlításában találunk.
Miközben a kormány a választási kampányra hangolódva igyekszik jóléti intézkedéseket bejelenteni – a „14. havi”, valójában plusz egyheti nyugdíj ígéretét, a nevelőszülők támogatásának növelését, valamint az állami gondozásban lévő gyermekek megsegítését –, a most publikált adatok alapján ezek inkább tűnnek kampányfogásnak, mint több évtizedes lemaradást ledolgozó reformoknak.
Évek óta alulfizetett jóléti rendszer
Az uniós átlag 27,3 százalékos GDP-arányos szociális kiadási mutatójával szemben Magyarország mindössze 16,6 százalékot fordított erre a célra 2024-ben. Ez azt jelenti, hogy hazánk a harmadik legkevesebbet költötte lakossága jólétére az EU-ban. Nálunk is kevesebbet csak Málta (13,4 százalék) és Írország (12,4 százalék) áldozott szociális ellátásokra.
A szociális kiadások fogalmába tartozik többek között:
– az öregségi nyugdíj,
– az egészségügyi ellátás,
– a családi támogatás,
– a rokkantsági ellátás,
– a munkanélküliségi támogatás,
– a lakhatási támogatás,
– és minden olyan intézkedés, amely a szegénység csökkentését vagy a társadalmi kirekesztés megelőzését szolgálja.
Magyarország azonban ezekre messze kevesebbet költ, mint amit az ország fejlettsége vagy gazdasági helyzete indokolna.
Miért ennyire alacsony a magyar ráfordítás?
Az egyik legfontosabb probléma az államháztartás újraelosztási rendszerével kapcsolatos. Bár a magyar állami kiadások aránya közel azonos az uniós átlaggal, mégis olyan területekre ömlik a pénz, amelyek nem javítják a lakosság életminőségét:
– túlzott vallási támogatások,
– indokolatlan sportberuházások,
– gazdasági célú kiadások, amelyek gyakran túlárazott és kevéssé hasznos projektekbe torkollnak,
– korrupcióval terhelt közbeszerzési folyamatok.
Más szóval: a kormány nem a társadalmi jólét növelésére költi az adófizetők pénzét, hanem olyan beruházásokra, amelyek rövid távon politikai haszonnal járnak, de hosszú távon nem erősítik a társadalmi biztonságot.
Az adókedvezmények sem javítanak sokat
A kormány gyakran érvel azzal, hogy a szociális kiadások valójában magasabbak, mert adókedvezmények formájában is sok támogatás jut el a családokhoz. Ebben van igazság: a családi adókedvezmény, valamint a 25 év alattiak szja-mentessége 2023-ban összesen 527 milliárd forintot hagyott a lakosságnál.
Ez azonban a GDP-nek mindössze 0,6 százaléka, vagyis még ha ezeket teljes egészében hozzá is adnánk a szociális kiadásokhoz, akkor is csak egy helyet javítana Magyarország, így is csupán a 24. helyre kerülne, Litvániát megelőzve.
Ráadásul ezek az adókedvezmények nem tekinthetők valódi szociális transfernek, hiszen sokszor magas jövedelmű családok kapják őket, akik nem szorulnak rájuk.
A régió is előttünk jár
A kelet-közép-európai országok közül mindegyik többet költ a lakosság szociális biztonságára:
– Románia: 17,3 százalék
– Bulgária: 19,9 százalék
– Csehország: 20,4 százalék
– Szlovákia: 21,2 százalék
– Lengyelország: 24 százalék
Magyarország ezzel a régió szégyenpadján ül. A jóléti sor végén állunk, szégyen az EU-ban a magyar helyezés – és ez különösen azért súlyos, mert a környező országok hasonló gazdasági kihívásokkal néznek szembe, mégis fejlettebb szociális hálóra költenek.
Drámai lemaradás az egészségügyben
A helyzet az egészségügyi ráfordításoknál sem jobb. Magyarország a 27 tagállamból a 25. helyen áll: GDP-arányosan csupán 6,4 százalékot költ egészségügyre, ami harmadik legkisebb adat a kontinensen. Ennél rosszabbul csak Románia és Luxemburg teljesített.
Az EU átlaga 10 százalék, vagyis az uniós országok majdnem kétszer annyit költenek lakosaik egészségére, mint Magyarország.
Még beszédesebb az egy főre jutó egészségügyi kiadás: míg az EU-átlag 3835 euró, addig Magyarországon ez mindössze 1314 euró volt 2023-ban.
Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi rendszer:
– alulfinanszírozott,
– munkaerőhiánnyal küzd,
– technológiai lemaradásban van,
– a betegek ellátása sokszor elavult eszközökkel történik,
– nő a várólisták hossza és a halálozási mutatók romlanak.
Luxusberuházások helyett emberek
A társadalmi vita lényege éppen itt kezdődik: a kormány milliárdokat költ stadionokra, presztízsberuházásokra, sportakadémiákra és „nemzeti” projektekre, miközben a polgárok jóléte romlik.
Ha a magyar állam csökkentené a korrupcióval terhelt, gazdaságilag értelmetlen kiadásokat, akkor az adóterhelés növelése nélkül is jelentősen emelhetné a szociális, egészségügyi és oktatási ráfordításokat. A probléma tehát nem a pénz hiánya, hanem annak rossz elköltése.
Összegzés
A jóléti sor végén állunk, szégyen az EU-ban a magyar helyezés – és ezt nem politikai narratívák, hanem az Eurostat számai mutatják. Magyarország az egyik legkevesebbet költ szociális és egészségügyi célokra Európában, ami hosszú távon romló életminőséget, növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket és kivándorlást eredményez.
Miközben a kormány kampányszerű intézkedésekkel próbálja tompítani a kritikát, a valóság az, hogy rendszerszintű változás nélkül Magyarország továbbra is az unió sereghajtói között marad.
Képek: MagyarPéter Facebook
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
