Kitörés helyett a mélypont környékén billeg csak a magyar ipar – továbbra sincs valódi növekedés a feldolgozóágazatokban
Hiába próbálja a kormány a sikertörténet narratíváját fenntartani, a friss adatok szerint kitörés helyett a mélypont környékén billeg csak a magyar ipar. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint 2025 szeptemberében az ipari termelés volumene mindössze 1,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ám munkanaphatástól megtisztítva 1,5 százalékkal el is maradt attól. Bár az augusztusi adatokhoz képest szerény növekedés mutatkozott, az ipari kibocsátás valójában stagnál, és a feldolgozóipar döntő része továbbra is tartós gyengeséget mutat.
A KSH szerint csak papíron van növekedés
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján szeptemberben az ipari termelés mindössze 1,3 százalékkal nőtt éves összevetésben, de ez az érték már önmagában is csalóka. Ha a munkanapok eltérő számát kiszűrjük, az ipar valójában 1,5 százalékos visszaesést szenvedett el.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított mutatók azt mutatják, hogy az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal nőtt augusztushoz képest, ám ez csak technikai korrekció, nem pedig valódi növekedés. A szakértők szerint a számok inkább a stagnálás és a bizonytalanság jelei, semmint egy új növekedési ciklus kezdete.
A KSH összesítése egyértelműen fogalmaz:
„A hazai ipar minimális havi ingadozással egy lokális mélypont környékén stagnál.”
Vagyis az ipar továbbra sem tudta leküzdeni a 2023 óta tartó teljesítménycsökkenést, és az ország gazdasági motorjának számító feldolgozóágazatok is gyenge teljesítményt nyújtanak.
A feldolgozóipar többsége továbbra is gyengélkedik
Szeptemberben a feldolgozóipari alágak többségében visszaesés volt tapasztalható az előző év azonos hónapjához képest. A KSH adatai szerint csak néhány ágazat tudott szerény növekedést felmutatni, míg több korábbi húzóágazat tovább gyengült.
A növekedést elsősorban két terület biztosította:
- a számítógép-, elektronikai és optikai termékgyártás, valamint
- az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás.
Ezzel szemben a járműgyártás – amely korábban a magyar ipar egyik zászlóshajója volt – visszaesett, akárcsak a villamos berendezések gyártása, amelybe az akkumulátorgyártás is beletartozik.
A magyar ipar ezen szegmensei a kormányzati kommunikációban még mindig „a jövő iparágai” néven szerepelnek, a valóság azonban azt mutatja, hogy ezek az ágazatok is elbizonytalanodtak.
Az akkumulátorgyártás sem hozta meg a remélt áttörést
Az elmúlt években az Orbán-kormány egyik fő gazdasági stratégiája az volt, hogy az akkumulátorgyártást tegye a magyar ipar új motorjává. A KSH adatai szerint azonban ez az ágazat sem tudott növekedni, sőt, szeptemberben mérhető visszaesést produkált.
A szakértők szerint az ok egyszerű: az akkumulátorgyárak exportpiacai gyengélkednek, miközben a beruházások jelentős része nem magyar tulajdonban van, így a profit sem marad az országban.
„Kitörés helyett a mélypont környékén billeg csak a magyar ipar – különösen az, amelyet a kormány stratégiai ágazatként hirdetett meg” – fogalmazott egy iparági elemző a G7-nek.
Az ipari teljesítmény 2025 első kilenc hónapjában is gyenge
Az ipari termelés 2025 első három negyedévében 3,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Ez a visszaesés minden jelentős feldolgozóipari területet érintett.
A járműipar és a villamosipar hanyatlása mellett a gépgyártás és a fémfeldolgozás is csökkenő tendenciát mutatott. Az egyetlen stabilan növekedő szektor az élelmiszeripar, amelyet részben a belső fogyasztás növekedése, részben az exportpiacok bővülése tart életben – bár ez sem ellensúlyozza a többi ágazat gyengeségét.
Infláció, magas kamatok, beruházási hiány
A gyenge ipari teljesítmény mögött több, egymással összefüggő strukturális probléma húzódik meg. A magas kamatok, a visszafogott beruházások, a gyenge forint és az állandó gazdaságpolitikai bizonytalanság együttesen bénítják a termelést.
Sok vállalat – különösen a kis- és középvállalkozások – tőkehiánnyal küzdenek, miközben az energiaárak és a logisztikai költségek is emelkedtek. A nemzetközi kereslet lanyhulása tovább nehezíti a helyzetet, így a magyar ipar nem tudja kihasználni a globális gazdasági fellendülés lehetőségeit.
A kormány narratívája és a valóság
Miközben a kormányzati kommunikációban „újrainduló iparról” és „gazdasági fordulatról” beszélnek, a hivatalos adatok mást mutatnak. A kitörés elmaradt, a magyar ipar teljesítménye a mélypont környékén billeg, és a növekedés mindössze statisztikai trükköknek köszönhető.
A gazdaságkutatók szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy nincs átfogó iparpolitika, amely a belső innovációt és a hazai vállalatokat támogatná. A jelenlegi modell túlságosan függ a külföldi beruházóktól, akik a profitot kivonják az országból, így a magyar ipar nem épül, csak működik – alacsony hozzáadott értéken.
Összegzés: stagnálás, nem növekedés
Összességében elmondható, hogy kitörés helyett a mélypont környékén billeg csak a magyar ipar. Az idei adatok azt mutatják, hogy a szektor nem tudott visszatérni a járvány előtti szintre, és az iparpolitika hiánya, a külföldi függőség, valamint a gyenge belső piac egyaránt fékezi a kilábalást.
Ha nem történik gyökeres fordulat az iparfejlesztési stratégiában, Magyarország könnyen Európa termelőperemén rekedhet – olcsó munkaerővel, külföldi gyárakkal és tartósan gyenge ipari növekedéssel.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
