Megszavazták az ellehetetlenítési törvényt a bizottságban – a parlamenté a végső szó
Az igazságügyi bizottság már rábólintott az ellehetetlenítési törvényre, a parlamenté a végső szó a sajtószabadság jövőjéről
A Fidesz újabb támadást indított a független sajtó és a civil társadalom ellen: hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága 8 igen és 3 nem szavazattal tárgysorozatba vette a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. A kritikusok szerint ez valójában egy ellehetetlenítési törvény, mely súlyosan korlátozhatja a szólásszabadságot, a civil szervezetek működését, és akár politikai pártokat is célba vehet. Bár a bizottság már megszavazta, a parlamenté a végső szó – a javaslat sorsa akár már a héten eldőlhet, ha a Fidesz kivételes eljárásban szavaztatja meg.
Törvény a szuverenitás védelmében vagy az ellenzék elhallgattatására?
Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága hétfőn támogatta azt a törvényjavaslatot, amelynek célja állítólag a „közélet átláthatóságának” megerősítése és az ország szuverenitásának védelme. A kormánypárti indoklás szerint a külföldről támogatott szervezetek és médiumok olyan befolyást gyakorolnak a magyar közéletre, amely veszélyezteti az ország függetlenségét. Az ellehetetlenítési törvényt azonban az ellenzék és számos civil szereplő is élesen bírálja, mondván: a cél nem más, mint a kritikus hangok elnémítása.
A javaslat alapján a kormány a jövőben listázhatja azokat a szervezeteket, amelyeket szuverenitásellenesnek ítél. A listára kerülő szervezetek működését jelentősen megnehezítik: nem gyűjthetnek adó 1%-ot, támogatóiktól külön nyilatkozatot kell kérniük, és vezetőiknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Ezen felül súlyos pénzbírság is kiszabható, ha bármilyen támogatásról kiderül, hogy külföldi eredetű.
Kritika minden oldalról: elnyomás, politikai célok, uniós jogsértés
A törvény vitájában az ellenzéki képviselők egyöntetűen bírálták a javaslatot. Sebián-Petrovszki László, a DK politikusa szerint ez az ellehetetlenítési törvény nem más, mint a Fidesz politikai fegyvere, mellyel adminisztratív úton számolhatják fel a kormánykritikus médiát és civil szervezeteket. Véleménye szerint a kormány saját hatalmát azonosítja a nemzet érdekeivel, és aki nem ért velük egyet, azt el akarják pusztítani.
Szabó Szabolcs visszaemlékeztetett a 2017-es civiltörvényre, amelyet később az Európai Unió Bírósága jogsértőnek talált. A mostani javaslat szerinte még súlyosabban ütközik az uniós jogrenddel, és abszurdnak nevezte Halász János érveit.
Cseh Katalin, a Momentum képviselője egyenesen „putyinista törvénynek” nevezte a javaslatot, és úgy látja, az egész célja, hogy az utolsó független médiumokat is kiiktassák. Megkérdezte: „Nincs még elég hatalmuk?”, majd hozzátette, hogy a Fidesz már attól tart, hogy nem kontrollálhatja teljes mértékben a közvéleményt.
Célkeresztben Magyar Péter?
Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője még ennél is tovább ment: szerinte a törvény elsődleges célpontja nem más, mint Magyar Péter. Úgy fogalmazott: „Ne vicceljünk már, miért nem mondják ki, hogy akit Magyar Péternek hívnak, az nem indulhat a választáson?” – ezzel utalva arra, hogy a TISZA Párt elnöke és mozgalma az egyik legnagyobb kihívást jelenti jelenleg a kormány számára.
Tordai Bence (Párbeszéd-Zöldek) szintén élesen bírálta a törvénytervezetet. Kijelentette: ezzel nem csupán a jogorvoslat lehetőségét veszik el, hanem a demokratikus vitát is. Szerinte a kormánypárti képviselők ma már nem azok, akik egykor elindultak a politikai pályán – mára „kemény antikommunistából bolsevikokká váltak.”
Gyorsított eljárás, kézivezérelt döntések
Pócs János fideszes képviselő szerint akár már a héten, kivételes eljárásban is megszavazhatják az ellehetetlenítési törvényt. Ez azt jelenti, hogy elkerülhető lenne a hosszabb vita és a részletesebb szakbizottsági egyeztetés. Halász János, a javaslat előadója úgy fogalmazott: „Nem a törvény zagyva, hanem az önök érvelési rendszere.” A kormánypárti képviselők részéről továbbra is az a fő érv, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatatlan módon próbálnak beavatkozni a magyar politikába.
A törvényt a megszavazás után Kövér László írja alá öt napon belül, majd Sulyok Tamás köztársasági elnök elé kerül. Ha ő is aláírja, három nap múlva már életbe léphet az új szabályozás, és munkához láthat a Szuverenitásvédelmi Hivatal is.
Végső szó a parlamenté – vagy már rég eldöntötték?
Bár hivatalosan a parlamenté a végső szó, sokak szerint a döntés már előre meg van írva. Ha a Fidesz kivételes eljárással viszi végig a javaslatot, napokon belül életbe léphet a törvény, amely alapjaiban változtathatja meg a magyar közéletet. Egyesek szerint ez a Huxit első írásos bizonyítéka, mások szerint a végső kétségbeesett lépés a hatalom megtartásáért.
A törvény megítélése élesen megosztja a társadalmat, és a következő hetekben eldől, valóban működésbe lép-e a kormány új eszköze a kritikus hangok elhallgattatására – vagy az ellenállás és a nemzetközi nyomás még képes lehet megállítani. Egy azonban biztos: megszavazták a bizottságban az ellehetetlenítési törvényt, és már csak a parlamenté a végső szó.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
