Bátonyterenye polgármestere komoly esélyt lát arra, hogy végleg bezárják városában a bővíteni tervezett akkubontó üzemet

Orosz István, Bátonyterenye polgármestere – nyugalmazott rendőr nyomozó – szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok fényében az igazságszolgáltatás nem hozhat mást, csak elmarasztaló döntést a SungEel HiTech Hungary Kft.-vel szemben. Ha pedig ez megtörténik, akkor az akkumulátor-feldolgozó működését is megtilthatják – erre 75 százalék esélyt ad a városvezető. Mint ismert, az üzemmel kapcsolatban több jogsértés is felmerült – a büntetőeljárások jelenleg is zajlanak –, 2023 nyarán robbanás történt itt, később tűz ütött ki, majd egy ellenőrzésnél még a kormányhivatal munkatársai is rosszul lettek. A hatóságok jó egy évre bezáratták a kelet-nógrádi akkubontót, de tavaly nyáron újraindulhatott a munka, sőt, nemrég kapacitásbővítést jelentett be a dél-koreai hátterű vállalat. Berki Sándor független országgyűlési képviselő tiltakozásul előbb petíciót hirdetett – egy hónap alatt több mint 3600 aláírás gyűlt össze –, majd a napokban lakossági fórumot hívott össze. A rendezvényen számos kérdés maradt megválaszolatlanul, mivel a cég – noha a meghívottak között szerepelt – nem képviseltette magát. Az azonban egyértelműen kiderült, hogy a lakók korántsem bíznak abban, hogy a gyár biztonságosan fog működni és többségük azt szeretné, ha végleg bezárnák azt.

Bővítené kapacitását a korábban már bezárt bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó

A SungEel Hitech Hungary Kft.-nek két akkumulátor-feldolgozója is van hazánkban, az első Szigetszentmiklóson, a második pedig Bátonyterenyén épült fel.

Kelet-Nógrádban – az ipari parkban ugyan, de a város szívében – 2021 júliusában adták át a 85 ezer négyzetméteres területen elterülő üzemet, azzal az ígérettel, hogy száz új munkahelyet teremtenek. A magyar kormány 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott a 9,3 milliárd forint összértékű beruházáshoz.

Az akkori sajtóbeszámolók szerint elsősorban a gödi Samsung SDI és a komáromi SK Battery gyárainak selejtes akkumulátorait fogadják és dolgozzák fel itt. A folyamat során az elektromos gépjárművekhez felhasznált lítium-ion akkuk hulladékából újrahasznosítható anyagokat – nikkel, kobalt, mangán és lítium elemekből álló fémoxidot valamint grafitot – nyernek vissza.

A dél-koreai hátterű SungEel azonban arról vált hírhedté, hogy gyakran hagyta figyelmen kívül a jogszabályokat, a hulladékkezelési és a munkabiztonsági előírásokat.

A szigetszentmiklósi üzemben két ember meghalt egy balesetben, de Bátonyterenyén is volt már úgynevezett „technológiai robbanás” – négyen sérültek meg, közülük ketten súlyosan –, tűzeset, de előfordult, hogy a kormányhivatal emberei lettek rosszul, amikor kimentek ellenőrizni.

A cég többször kapott mindezek miatt többmilliós büntetéseket, sőt, 2023-ban – jó egy évre – a működési engedélyét is elveszítette a bátonyterenyei üzem.

Tavaly nyáron azonban újraindulhatott a munka, sőt, a SungEel nemrég kapacitásbővítést jelentett be, amihez a környezetvédelmi engedélyt már megadta számára a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal.

Jelképpé vált a bátonyterenyei akkubontó, bizonyította, hogy nem ok nélkül tartanak az emberek az ilyen gyáraktól

Berki Sándor független országgyűlési képviselő a napokban Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Központban tartott lakossági fórumon elmondta, hogy a rendezvényre meghívta mind a cég, mind a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal képviselőit is. Állítása szerint utóbbitól szóbeli ígéretet kapott a részvételre, de később azt írásban lemondták. A cég is elküldte a maga levelét, amelyben az állt: semmilyen politikai jellegű eseményen nem kívánják képviseltetni magukat…

A honatya – számos helyi, valamint közelebbi és távolabbi települések polgármesterei, lakói előtt – emlékeztetett: „Nógrád nem lesz akkuhulladék-temető!” összefoglaló- és „Stop SungEel!” alcímmel hirdetett petíciót. A bátonyterenyei üzem ugyanis szerinte mostanra jelképpé vált, bizonyította azt, hogy nem ok nélkül tartanak az emberek az ilyen gyáraktól. Három és fél hét alatt több mint 3600 aláírás gyűlt össze.

„Az aláírásgyűjtés rendkívül eredményes volt, elértük azt, amit akartunk”

– szögezte le Berki Sándor, aki állítását két érvvel támasztotta alá:

1. Megmutatták, hogy erő rejlik az összefogásban, a közösség hangjában. A dél-koreai vállalat részvényesei nagyon idegesek lettek azért, hogy a SungEel neve újra bekerült a híradásokba, az újságok szalagcímeibe. Vagyis tudják, hogy most már nem tehetnek meg akármit következmények nélkül.
2. A terepmunka során lehetőség nyílt a felvilágosításra. Elmondhatták például, hogy különbség van a gyártó- és a bontóüzem között. Amíg más megyék, városok olyan gyárakat kapnak, ahol több ezer emberrel zajlik a termelés, addig Nógrádnak az ott keletkezett selejt, a hulladék jut.
   A bátonyterenyeiek ezzel és ennek hátrányaival már tisztában vannak – itt aligha kellett bárkit is győzködni, hogy írja alá a petíciót –, más környékbeli településeken viszont, ahol nincs tapasztalat, nem igazán értették, hogy mi ezzel a baj. Ott el kellett mondani az embereknek, hogy ez veszélyes, nem hoz nekünk fényes jövőt, sőt… A beszélgetéseknek köszönhetően aztán mindenhol megértették mindezt.
   „Állítom: most már nem csak Bátonyterenyén, de a környező településeken sem akarják ezt a gyárat” – jegyezte meg a honatya.

„Két oka lehet annak, hogy egy bizonyos helyen él az ember. Az egyik az, hogy ott van a megélhetése, ott keresi a pénzét. A másik, hogy szereti azt a helyet. Valljuk be, Nógrád nem igazán az a megye, ami eltart minket és tisztességes megélhetést biztosít számunkra – de ez a mi otthonunk. Nógrád a miénk, jó itt élni, vannak természeti kincseink és gyönyörű tájaink, van egészséges vizünk és levegőnk. Az ilyen cégek ezt sodorják veszélybe. Azt már megszoktuk, hogy a jóból nem jut nekünk – noha járna… –, azt viszont meg kell akadályoznunk, hogy a rosszat mi kapjuk”

– hangsúlyozta Berki Sándor.

Az országgyűlési képviselő arra is kitért, az aláírásgyűjtés közben derült ki, hogy Nagykeresztúrba is egy – olyasforma, mint a bátonyterenyei – akkumulátor-bontót akarnak telepíteni, ezt azonban a helyi képviselő-testület megakadályozta azzal, hogy nem adta el a cégnek a kiszemelt földterületet. Salgótarjánban viszont már működik egy hasonló profilú, veszélyes anyagokkal is foglalkozó cég. Ráadásul felröppent az a hír, hogy Szlovákiában, nem messze a nógrádi megyeszékhelytől atomhulladék-temetőt kívánnak létesíteni.

„Azt gondolják, hogy mindez véletlen…? Úgy érzem, Nógrádot céltáblává tették, kijelölték a megyét arra, hogy ez lesz az ország veszélyeshulladék-telepe. De nem lesz! Addig, amíg összefogunk és küzdünk ellene, nem lesz”

– fordult a fórum résztvevőihez Berki Sándor.

Többször, tudatosan megsértette a törvényeket az akkumulátor-feldolgozással foglalkozó cég Bátonyterenye polgármestere szerint

Bátonyterenye tavaly októberben hivatalba lépett polgármestere, Orosz István – nyugalmazott rendőr nyomozó – arról beszélt:

„Úgy két és fél-három évvel ezelőtt én még mint civil, itt élő lokálpatrióta úgy gondoltam, hogy van egy olyan ügy a szülőföldemen, amelyben ha nem lépek fel, akkor egész egyszerűen oda kell állnom a tükör elé és szembe kell köpnöm magam. A Covid leple alatt idetelepült egy olyan cég, amely veszélyes hulladékok megsemmisítésével foglalkozik. Ebben az időszakban több olyan elhivatott, a saját hazáját, a saját környezetét tisztelő emberrel hozott össze a sors, akikkel összefogtunk és utánamentünk annak, hogy mi is ez valójában. Egy olyan szörnyű kép rajzolódott ki előttem, előttünk, amire azt mondtam, hogy meg kell tenni minden szükséges és törvényes lépést annak érdekében, hogy ez az üzem, amely itt, valamint Szigetszentmiklóson és Európa más országaiban is megvetette a lábát, ne működhessen Bátonyterenyén. Most, polgármesterként is azt mondom: SungEel go home!”

A városvezető hozzátette, bő három év alatt rengeteg bizonyíték birtokába jutott, amelyek alapján kijelenthető: ez a cég többször, tudatosan megsértette a magyar törvényeket, jogszabályokat és ezzel veszélyt jelent nemcsak a környezetre, hanem az emberekre is. Jelenleg több büntetőeljárás zajlik, és a szakértői vélemények, valamint a beszerzett bizonyítékok alapján okkal remélhető, hogy az igazságszolgáltatás elmarasztaló ítéletet fog hozni ezekben.

Orosz István példaként említette, hogy jogellenesen szállították keresztül-kasul az országban a veszélyes hulladékot, amit aztán illegális raktárakban helyeztek el hazánk több pontján, így Ikladon, Abasáron és Mohorán.

Az ebben közreműködő vállalkozót a magyar hatóságok közel száz alkalommal szólították fel arra, hogy szállítsa el az illegális hulladékot. Az érintett sokáig nem tett eleget ennek – kapott is összesen nagyjából 100 millió forint büntetést –, mostanra viszont sikerült ezt elérni. Elszállított

• 185 tonnát Székesfehérvárra,
• 500 tonnát – Szlovénián, illetve Németországon keresztül – Dél-Koreába,
• 1000 tonnát pedig – 70 alkalommal, 2025 januárja és márciusa között – Bátonyterenyére.

„Bármilyen pozitív törekvés is van a cég jelenlegi vezetése részéről arra, hogy odafigyeljenek a vonatkozó jogszabályi környezetre, az én véleményem változatlan: ilyen nagy mennyiségű hulladék tárolása és feldolgozása nem megengedhető egy város szívében. Nincsenek meg azok a feltételek, amelyek biztosítanák, hogy az itt élő bátonyterenyei polgárok biztonságban legyenek. Nincsenek meg azok a feltételek, amelyek meggátolnák a környezetünk és az egészségünk károsodását”

– hangsúlyozta Orosz István.

A polgármester sajnálatát fejezte ki, hogy a SungEel képviselője nem ment el a fórumra, mert van pár kérdés, amire választ szeretne kapni:

• A SungEel a szigetszentmiklósi üzeméből Bátonyterenyére telepítené az úgynevezett szélvágott katódfólia feldolgozását – ezen folyamat során következett be az a baleset, amelyben két ember életét veszítette.
  A műveletet végző gép öt különböző elemből tevődik össze, ezek különböző cégek gyártmányai, de egyik sem az Európai Unióban készült. Az EU országaiban – így hazánkban is – csak olyan gép működhet, amelynek van akkreditációs tanúsítványa.
  „Nagyapaként, apaként és Bátonyterenye polgármestereként is kérdezem a SungEel vezetőitől: be tudják-e nekem mutatni ennek a gépnek az akkreditációját? Rendelkezik-e ez a gép úgynevezett CE-jelöléssel, amely azt jelenti, hogy megfelel az uniós jogszabályoknak?
  Mert ha nem rendelkezik, innen is üzenem, hogy kössék fel a gatyájukat! Mert én nem fogom hagyni a városom polgárait semmiféle veszélynek kitenni” – fogalmazott Orosz István.
• Megfelel-e minden EU-s jogszabálynak?
• Rendelkeznek-e tanúsítvánnyal?
• Készült-e technológiai leírás a feldolgozásra?
• A feldolgozásra kerülő akkumulátorhulladék előkészítése során keletkező hidrogén, hidrogén-fluorid hogyan kerül gyűjtésre és semlegesítésre?

„Meggyőzött arról ez a cég, hogy nem tartja be a magyar törvényeket, semmi keresnivalója a városunk szívében. Az igazság, valamint a biztonságunk és az egészségünk érdekében polgármesterként kutya kötelességem mindent megtenni és elérni, hogy mindenki, aki elvileg az országért és polgáraiért dolgozik, vonja le a konzekvenciákat és jussanak arra a döntésre, hogy ennek a társaságnak el kell innen mennie”

– zárta szavait Orosz István.

Az akkumulátorgyártásnál már csak az akkubontás a rosszabb

Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Nagykeresztúron néhány héttel ezelőtt egy olyan cég – a CB Engineering Kft. – készült akkumulátor-bontó üzemet telepíteni, amellyel neki egyszer már meggyűlt a baja Sárbogárdon, Fejér megyében.

„A történet kísértetiesen hasonló és egyébként Magyarországon rendre ugyanazt a mintázatot látjuk: valahova el akarják suvasztani az akkuhulladékot, ezért keresnek egy olyan félreeső helyet, ahol azt remélik, hogy nincsenek szem előtt, ahol senki nem emeli fel a hangját, ahol a hatóságok is – felsőbb nyomásra – gyakran félrenéznek vagy behunyják a szemüket. Mindezt addig tehetik meg, amíg helyben nincsenek bátor civilek, bölcs politikusok, őket segítő újságírók és nyomást gyakorolni képes közvélemény”

– hangsúlyozta Tordai Bence.

Mint mondta, Sárbogárdon például a lakóházak közvetlen szomszédságában próbáltak lerakni többszáz tonna akkumulátor-hulladékot és minden bizonnyal arra készültek, hogy ott is egy megsemmisítő üzemet létesítenek.

„Ez ellen kezdtünk el küzdeni a helyiekkel. Eleinte az ottani fideszes polgármester nem volt olyan lelkes ezen ügy iránt – inkább a beruházás sorsát egyengette –, de aztán, ahogy a helyi felháborodás és az országos médiavisszhang kényszerhelyzetbe hozta, ő is rácsatlakozott az ellenállásra. Végül a kormányhivatal visszavonta a cég engedélyét, mondván, hamis adatokkal tévesztették meg a hatóságot a beadványukban”

– tette hozzá.

Rámutatott: ez a cég nézte ki magának Nógrádot, és bár Nagykeresztúron nem tudták megvetni a lábukat, de próbálkoznak tovább – és nem csak a CB Engineering és a SungEel… – abból adódóan, hogy ilyen volumenben gyártanak és fognak gyártani Magyarországon akkumulátorokat.

„Az EU-s szabályozás következtében itt, hazánkban kell ezeket megsemmisíteni is. Márpedig az akkumulátor-gyártásnál, – amihez egyébként szinte semmilyen adottságunk nincs meg, se energia, se felesleges víz, se szigorú hatósági szabályozás, de a legtöbb helyen még szabad munkaerő sem – csak egy rosszabb dolog van: az akkumulátorbontás, illetve -újrafelhasználás. Leegyszerűsítve ezt úgy kell elképzelni, hogy ledarálják a hulladékot és száll a mérgező, rákkeltő por, a legtöbb helyen az elszívás, a semlegesítés pedig nem áll megnyugtató szinten. A legrosszabb helyzetben, a legnagyobb veszélyben az akkubontó üzemek munkásai vannak”

– szögezte le Tordai Bence.

Rámutatott: az emberi életnél nem ér többet egyetlen munkahely sem. Senki sem állítja, hogy nincs szükség akkumulátorokra vagy Nógrádban álláslehetőségre, azt viszont igen, hogy elővigyázatosnak kellene lenni és megnézni, hogy a világban hol érdemes, hol lehet a legkisebb kockázattal akkut gyártani és megsemmisíteni.

„Biztos, hogy nem Magyarországon és biztos, hogy nem hazánk az az ország, amelynek a világ második legnagyobb akkugyártó, később pedig -megsemmisítő kapacitását kellene felépíteni. Kis ország a miénk, zéró alapanyagokkal, minimális adottságokkal ahhoz, hogy ebbe az iparágba fektessünk. Az egyik legrosszabb stratégia az, ha a gazdaságunkat, munkahelyeinket, az állami bevételeinket egy lapra tesszük fel. Minél több lábon kellene állni, s egyre kevésbé a nagy anyag- és energia-felhasználású iparágakban gondolkodni. Sokkal inkább olyan „zöld” munkahelyekben, amelyek nem veszélyeztetik az ott élők és dolgozók egészségét”

– fejtette ki az országgyűlési képviselő.

Ráadásul – tette hozzá Tordai Bence – ezek az akkumulátorok a legkevésbé a nógrádi emberek elektromos autóiba készülnek… Nem igazságos, hogy a kockázatokat rásózzák a nógrádiakra, a csillogó-villogó kocsikat pedig használják a gazdag nyugatiak. Nem szabad hagyni, hogy a szerencsétlenebb sorsú településekre és megyékre tolják rá azokat a nemszeretem üzemeket, veszélyes hulladékokat, amelyekkel az emberek egészségét teszik kockára.

Gyarapodott a bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó elleni bizonyítékok száma a lakossági fórumon

A fórumon részt vett érdeklődők közül többen is a kelet-nógrádi térség kormánypárti egyéni országgyűlési képviselője, valamint az előző városvezetés jelenlétét hiányolták, lévén, hogy ők voltak azok, akik – az emberek megkérdezése nélkül – engedték, hogy az akkumulátor-feldolgozó üzem letelepedjen Bátonyterenyén.

Egy helyi vállalkozó arról beszélt, hogy 2023 nyarán munka- és balesetvédelmi matricák gyártására kérte őt fel a SungEel. Az elektronikus levélben fotókat is mellékeltek az üzemben lévő „címkékről”, amelyeken csak koreai és angol nyelvű felirat szerepelt.

Ezek alapján az ott dolgozó magyar munkások nem tudhatták, hogy mit kell kezdeni a gépekkel, milyen technológiai utasítások vonatkoznak a használatukra. Noha a cég álláshirdetéseiben aligha volt feltételként szabva, hogy koreaiul és angolul folyékonyan kell tudni írni-olvasni az embernek.

Szóvá tette továbbá többek között azt is, hogy nem tud semmiféle katasztrófavédelmi tervről, amely arra vonatkozna, hogy mit kell tenni a lakosságnak haváriahelyzet esetén.

Orosz István szerint a matricák legyártására vonatkozó dokumentáció egyfajta bizonyíték, ezért elkérte azt a vállalkozótól, hogy el tudja juttatni a hatóságokhoz.

A polgármester arról is beszámolt, hogy létezik egy úgynevezett külső védelmi terv arra vonatkozóan, mi történne akkor, hogy bekövetkezne egy „esemény” a SungEel üzemében. Ezt az elmúlt egy évben kétszer is legyakorolták a szakemberek.

„Engem azonban az aggaszt – az üzem technológiája, a működése, a törvények be nem tartása miatt –, hogy bekövetkezhet egy olyan haváriaesemény, amikor bármilyen védelmi intézkedést is teszünk, nem tudjuk garantálni, hogy bátonyterenyei polgárnak nem esik baja. És ezt felelősségem teljes tudatában mondom. Egy dolog a védelmi intézkedés, a másik pedig, hogy alkalomadtán mivel szembesülünk”

– jegyezte meg a városvezető.

Egy pásztói lakos azt vetette fel, szép-szép, hogy több mint 3600 aláírás gyűlt össze, de ez aligha állítja meg a céget. Milyen egyéb lehetőségek vannak még, és százalékosan mennyi az esély arra, hogy a SungEel távozzon Bátonyterenyéről?

Orosz István válaszában elmondta, eleinte 2 és 5 százalék közötti esélyt adott arra, hogy egy civil szerveződés, illetve a lakosság el tudja ezt érni. Most viszont már azt mondja, hogy 75 százalék ennek az esélye.

„Hiszek a magyar jogszabályokban és az igazságszolgáltatásban. Néha nagyon nehéz és hosszú folyamat tényszerűen, az igazságnak megfelelő módon bebizonyítani valamit. Ez is egy ilyen történet. Azzal találkozott ugyanis a hatóság, ami eddig még nem történt meg Magyarországon. Van egyfajta politikai nyomás is, de biztos vagyok benne, hogy a lobbisták sem tudták – sőt, lehet, hogy a mai napig sem tudják –, milyen veszélyeket rejt az a technológia, amit a SungEel alkalmaz. Nehéz tehát azoknak az ügyészeknek a dolga, akik nyomoznak ezekben az ügyekben. A bizonyítékok alapján azonban – ha kizárjuk a politikát és csak az igazságot nézzük – nem hozhatnak más döntést, minthogy vádat kell emelni. Ha pedig ez megtörténik, a törvények szerint van lehetőség arra, hogy az igazságszolgáltatás megtiltsa egy olyan üzem működését, amely az emberi életre és a környezetre veszélyt jelent”

– szögezte le Orosz István.

A polgármester szerint Bátonyterenyének olyan gyárakra van szüksége, amely helyiek viszonylag nagy tömegének ad értékteremtő, biztonságos munkát – utolsó információja szerint a SungEelben tíz olyan ember dolgozik, aki kötődik a városhoz –, ilyen lehet az a bútorüzem, amely a tervek szerint 2026 januárjában kezdi meg a termelést.

Fotók: archív

Nograd24.Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITT tehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

A Magyar News Online hisz a sajtószabadság erejében, és büszkén képviseli a korrekt tájékoztatás iránti elkötelezettséget. Csatlakozzon Ön is az olvasók közösségéhez!