Eljött az idő Orbán megbüntetésére Németország új vezetése szerint
Friedrich Merz leendő koalíciója nyomást akar gyakorolni az EU-ra, hogy vizsgálja meg a pénzeszközök visszatartását és a szavazati jog felfüggesztését Magyarországgal szemben – derül ki a POLITICO által megtekintett dokumentumból. Németország következő kormánya azt tervezi, hogy nyomást gyakorol az Európai Unióra, hogy végre tényleges szankciókat alkalmazzon a szabályokat megszegő országokkal szemben – egyértelmű utalással Orbán Viktor Magyarországára.
Eljött az idő Orbán megbüntetésére – mondja Németország következő kormánya
Friedrich Merz leendő kancellár konzervatívjai és valószínű koalíciós partnere, a szociáldemokrata párt (SPD) megállapodtak abban, hogy követelik az EU-tól a pénzeszközök visszatartását és a szavazati jog felfüggesztését azokkal az országokkal szemben, amelyek megsértik az olyan alapvető elveket, mint a jogállamiság – derül ki egy, a POLITICO által látott koalíciós megállapodástervezetből.
Bár Magyarországot nem nevezték meg, a tervezet egyértelműen az EU legproblémásabb tagjára utal, amelyet évek óta azzal vádolnak, hogy súlyosan sérti a demokratikus normákat, korlátozza a sajtószabadságot és aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A német pártok – Merz győztes konzervatívjai és az előző kormányt vezető SPD – jelenleg a koalíció megalakításáról tárgyalnak, és meg kell állapodniuk az alapelvekről, mielőtt hivatalba lépnek. Az EU-ra gyakorolt nyomás Magyarország és hasonló országok ellen egyike azoknak az ideiglenes megállapodásoknak, amelyek olyan kérdéseket ölelnek fel, mint a migrációs politika, a szén kivezetése és a jóléti kiadások.

Szankciók és pénzügyi büntetések Magyarországgal szemben
„A meglévő védelmi mechanizmusokat – az uniós kötelezettségszegési eljárásokat, az EU-források visszatartását, valamint az uniós tagsági jogok, például az Európai Unió Tanácsában való szavazati jog felfüggesztését – sokkal következetesebben kell alkalmazni, mint korábban” – írták Merz konzervatívjai és az SPD tárgyalói az EU-politikára vonatkozó koalíciós megállapodástervezetben.
Az Európai Parlament 2018-ban indította el az úgynevezett „nukleáris opciót”, azaz a 7. cikk szerinti eljárás első szakaszát Magyarország ellen, az unió alapértékeinek és alapvető jogainak súlyos megsértése miatt. Az eljárás, amely Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethetne, azonban megakadt a tagállamok közötti politikai megosztottság miatt.
2022-ben az Európai Bizottság mintegy 22 milliárd eurónyi uniós forrás blokkolásáról döntött Magyarországgal szemben az emberi jogokkal és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt. A Bizottság végül több mint 10 milliárd eurót szabadított fel tavaly, ami nagy felháborodást váltott ki.
Orbán és Moszkva: az EU-t blokkoló vétók
Az EU és a magyar kormány közötti másik fontos konfliktus Orbán Viktor Moszkvához fűződő barátsága. Budapest többször is vétójogával élt, hogy blokkolja az orosz oligarchákra és katonai vezetőkre kivetett szankciókat.
A német koalíció ezt megkerülendő azt javasolja, hogy „a minősített többségi szavazás kiterjesztését támogassuk az Európai Unió Tanácsában, különösen a közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) egyes kérdéseiben, például a szankciók bevezetésekor.” Ez azt jelentené, hogy a döntésekhez nem lenne szükség Magyarország egyhangú jóváhagyására.

Németország szerepe az EU-ban
Tágabb értelemben a koalíciós tárgyalók azt ígérték, hogy Németország proaktívabb szerepet vállal az európai színtéren a Weimari Háromszög – Franciaország, Németország és Lengyelország laza szövetsége – segítségével. Az SPD-s Olaf Scholz vezette korábbi koalíciós kormány alatt Németország kapcsolatai Franciaországgal és Lengyelországgal megromlottak.
„A Weimari Háromszögben szoros koordinációra törekszünk minden releváns európai politikai kérdésben, hogy egységesebben cselekedhessünk az EU egészének érdekében” – áll a tervezetben, amely visszhangozza a leendő kancellár, Merz korábbi kijelentéseit. Merz jelezte, hogy hivatalba lépése első napján Párizsba és Varsóba látogat.
A német „tartózkodó szavazás” megszüntetése
A konzervatívok azt is megígérték, hogy orvosolják az egyik leggyakoribb panaszt, amelyet Németországgal kapcsolatban hallani az európai fővárosokban: a német kormány gyakran tartózkodik az EU fontos szavazásain, amit ironikusan „német szavazásnak” neveznek.
Amikor a német minisztériumok nem értenek egyet az EU-politikában, Németország általában tartózkodik az EU-szavazásokon. Merz azonban megfogadta, hogy kancellársága alatt ez nem fordulhat elő a kulcsfontosságú brüsszeli szavazásoknál.

Merz konzervatívjai és az SPD azonban nem értenek egyet abban, hogyan érjék el ezt a célt. A konzervatívok azt akarják, hogy Merz nagyobb beleszólást kapjon Németország EU-szavazásokkal kapcsolatos álláspontjába, „kezdettől felelősséget vállalva a koordinációért, vagy a folyamat során magához ragadva azt.” Az SPD viszont továbbra is az „interminiszteriális elvhez” ragaszkodna, amely szerint a minisztériumok közötti vitákat egymás között kell rendezni.
A német kormány EU-val kapcsolatos álláspontjáról szóló megállapodás az egyik a 16 pártközi munkacsoport által kidolgozott kulcspolitikai tervezetek közül. Péntek délután vezető politikusok megkezdték a végső tárgyalásokat, hogy egységes koalíciós megállapodást hozzanak létre.
A végleges koalíciós megállapodás akár már április közepére megszülethet.
Forrás: POLITICO/Magyar News Online
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!