Brüsszel figyelmezteti Magyarországot a költségvetési tervek jelentős hiányosságai miatt

Brüsszel figyelmeztette Magyarországot a költségvetési tervei hiányosságai miatt, mondván, hogy Budapest késlekedik a reális gazdasági előrejelzések benyújtásával. Az Európai Bizottság szerint a tervek megbízhatatlan adatokra épülnek, és jelentős információk hiányoznak, ami megnehezíti az értékelést. A Bizottság problémákat talált a növekedési és inflációs adatokkal, valamint a kamatkiadásokkal kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy az eltéréseket megfelelően kell indokolni. Magyarország késedelme miatt az értékelési határidőt decemberről januárra csúsztathatják. A vita újabb jele az EU és Magyarország közötti romló kapcsolatoknak, amelyek a felfüggesztett uniós forrásokkal kapcsolatos problémákban csúcsosodnak ki.

Költségvetési vita és késlekedés: újabb konfliktus Brüsszel és Budapest között

Magyarország nem siet reális képet adni gazdasági kilátásairól – áll az Európai Bizottság egyik levelében, amelyet az Euronews ismertetett. Ez az ügy a romló brüsszeli-magyar kapcsolatok egy újabb lehetséges konfliktuspontját jelenti.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági biztosa csütörtökön (december 5-én) kelt levelében, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszternek küldött, és amelyet az Euronews is látott, kifejtette, hogy Magyarország költségvetési terveiből jelentős információk hiányoznak, és azok megbízhatatlan adatokon alapulnak.

Budapest késlekedik reális gazdasági előrejelzéseket benyújtani Brüsszelnek – ez egy olyan konfrontációs minta része, amely egyre gyakoribbá válik a két fél között.

„Ezen a ponton még mindig vannak fontos elemek, amelyek hiányoznak, vagy további kiigazítást és pontosítást igényelnek ahhoz, hogy a Bizottság véglegesíthesse Magyarország középtávú költségvetési tervének értékelését” – írta Dombrovskis, aki az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa.

Problémák a növekedési és inflációs adatokkal

A Bizottság problémákat emelt ki a gazdasági növekedésre, inflációra és kamatkiadásokra vonatkozó adatokkal kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az uniós módszertantól való eltéréseket „megfelelő módon indokolni kell”. Az elemzésnek azt kellene bemutatnia, hogy az Orbán-kormány hogyan tervezi visszaállítani a fiskális egyensúlyt a következő években, miután a szigorú uniós költségvetési szabályokat a COVID-19 világjárvány és az energiaárak emelkedése miatt felfüggesztették.

Az EU Stabilitási és Növekedési Paktuma célja, hogy elkerülje az euróövezet gazdasági zavarait – hasonlóan a 2007–2008-as globális pénzügyi válságot követő görögországi helyzethez –, de a szabályok kevésbé szigorúan alkalmazandók azokra az országokra, mint például Magyarország, amelyek nem vezették be az eurót.

Az EU „Maastrichti kritériumai” szerint az államadósság nem haladhatja meg az éves gazdasági teljesítmény (GDP) 60%-át, a költségvetési hiány pedig legfeljebb 3% lehet.

Megkésett költségvetési tervek

A járvány és az Ukrajna elleni orosz invázió miatti energiaár-krízis időszakában ezek a szabályok nagyrészt felfüggesztésre kerültek, de idén ismét érvénybe léptek. Magyarország láthatóan késve nyújtotta be költségvetési terveit, így azokat nem lehetett a többi EU-tagállammal együtt, november végén értékelni.

Belföldi politikai problémák miatt a Bizottság öt másik EU-tagállamnak adott további időt, hogy benyújtsák deficitjavaslataikat. Ezek között szerepel Németország, ahol februárban előrehozott választásokat tartanak, valamint Belgium, amely még mindig kormányalakítási tárgyalásokat folytat a júniusi szövetségi választások után.

A 21 másik ország közül csak egy kapott elmarasztaló értékelést költségvetési terveire: a Hollandia, amely hagyományosan költségvetési szigoráról ismert, és amelynek deficitje 2026-ra a jelenlegi 0,2%-ról 2,4%-ra emelkedhet, részben a jövedelemadó-csökkentések és a növekvő állami beruházások miatt.

Mérgező politikai hatás

Az uniós elvárásoknak való megfelelés gyakran mérgező hatással van a belföldi politikára. Michel Barnier francia miniszterelnök kormánya ezen a héten azért bukott meg, mert a törvényhozók elutasították hétéves tervét, amely a 6,2%-os – az eurózóna legmagasabb – francia deficit csökkentésére irányult.

Magyarország helyzete

Magyarország szintén egy bonyolult félév végéhez közeledik, amelynek során az EU Tanácsában vezette a tagállamok közötti egyeztetéseket.

Budapest többször is vétózott meg szankciókat és más, az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul hozott intézkedéseket, és nem hajtotta végre az EU bíróságainak menekültjoggal kapcsolatos ítéleteit, ami miatt Brüsszel felfüggesztette a jelentős uniós források kifizetését.

A Bizottság teljes értékelése „még időbe telhet… figyelembe véve a hiányzó információk terjedelmét” – áll a levélben, amely szerint az értékelési határidő a jelenlegi december 12-ről akár január közepére is csúszhat.

Bírságok a szabálysértésekért

Az EU Szerződése korlátozza az államadósság mértékét, és elvben a szabályszegések bírságokat vonhatnak maguk után – bár ilyen szigorú intézkedésekre ritkán kerül sor.

Euronews/Magyar News Online

Fotó: MTI/MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

A Magyar News Online hisz a sajtószabadság erejében, és büszkén képviseli a korrekt tájékoztatás iránti elkötelezettséget. Csatlakozzon Ön is az olvasók közösségéhez!

Érdekesnek találtad? Oszd meg!