Az EU célkeresztjében az Orbán-kormány piaci kivételezései: új fejezet nyílhat a jogállamisági jelentésben

Hirdetés

Az Európai Unió szigorítaná a jogállamisági jelentés keretében az Orbán-kormány piacot érintő intézkedéseinek ellenőrzését, külön fejezetet szentelve a belső piac védelmének. Az uniós döntéshozók szerint a magyar kormány gyakorlata, amely a külföldi vállalatokat hátrányosan érinti, egyre nagyobb kockázatot jelent a versenyképességre és a jogbiztonságra. Az újítás célja, hogy a piaci jogsértések gyorsabb és hatékonyabb következményekkel járjanak.

Az Európai Unió további lépéseket tervez az Orbán-kormány piacot érintő intézkedéseivel szemben, melyek sokak szerint hátrányos helyzetbe hozzák a versenytársakat, különösen a külföldi cégeket. Michael McGrath, az EU demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosjelöltje bejelentette, hogy a jövőben külön fejezetet szánnak a belső piac védelmének az éves jogállamisági jelentésben. A cél az uniós versenyjogi és piacvédelmi szabályok átfogóbb ellenőrzése és érvényesítése.

Az Európai Bizottság (EB) eddig is lépett fel konkrét ügyekben, például a cementipart érintő diszkrimináció vagy a külföldi bolthálózatokat sújtó különadók kapcsán. Ezek az ügyek kötelezettségszegési eljárásokat vontak maguk után, ám az EB mostantól nagyobb figyelmet kíván fordítani a belső piac egységét veszélyeztető intézkedésekre.

Cseres Katalin, az Amszterdami Egyetem docense szerint a magyar médiapiac átalakítása, többek között a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása, jól példázza, hogyan lehet a belső piacot szabályozásokkal irányítani. Szerinte az Európai Unió többet is tehetne az átláthatóság biztosításáért, hiszen egy 2003-as rendelet alapján Brüsszelnek lehetősége lenne saját kezébe venni az ügyek kivizsgálását, ha a nemzeti versenyhatóságok, például a Gazdasági Versenyhivatal, nem járnak el megfelelően.

Hirdetés

York Albrecht, a berlini Institut für Europäische Politik munkatársa szintén aggályosnak látja az Orbán-kormány piacszabályozási gyakorlatait, és felhívja a figyelmet a külföldi cégek elleni önkényes vizsgálatokra. Szerinte az ilyen intézkedések az átláthatóságot gyengítik, és a vállalatok többsége, tartva az esetleges retorzióktól, gyakran inkább nem emel szót.

Helmut Brandstätter osztrák EP-képviselő szerint az EU-nak gyorsabban kellene reagálnia az ilyen ügyekben, hiszen gyakran, mire a bíróság megállapítja egy intézkedés jogszerűtlenségét, az érintett károk már bekövetkeztek. Példaként említette az árstop intézkedés ügyét, amelyről az EU bírósága végül az uniós szabályokkal ellentétes döntést hozott, de mire ez megszületett, az árstopot már kivezették.

Az új jelentési struktúrával Brüsszel célja, hogy a jogállamiság és a piacvédelem összehangolt módon érvényesüljön, és az uniós szabályok megsértésének időszerű és következetes következményei legyenek.

Magyar News Online

Érdekesnek találtad? Oszd meg!