Financial Times: Magyar Péterék több uniós pénzt szabadíthattak fel, mint amennyit időben el tudna költeni az ország
A Financial Times szerint Magyar Péter kormánya olyan nagyságrendű uniós forrás felszabadításáról állapodott meg Brüsszellel, hogy most már nemcsak az a kérdés, mennyi pénz érkezhet Magyarországra, hanem az is, hogy az ország képes lesz-e időben és szabályosan elkölteni azt. A brit gazdasági lap beszámolója alapján a Tisza-kormány a várakozásokat jóval meghaladó eredményt ért el: a Bizottság eredeti kiinduló álláspontja 4–5 milliárd euró körül lehetett, ezt sikerült a magyar kormány tárgyalóinak 10 milliárd euróra feltornászniuk az RRF, vagyis a Covid utáni helyreállítási alap esetében. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint most versenyfutás zajlik az idővel, mert a terveket néhány héten belül véglegesíteni kell, meg kell állapodni az Európai Bizottsággal, kormányhatározatokat kell elfogadni, és az Ecofin jóváhagyását is meg kell szerezni, hogy augusztus végére minden rögzítve legyen.
A vártnál jóval több uniós pénzt sikerülhetett megnyitni
A Financial Times cikke szerint kevesen számítottak arra, hogy Magyar Péter kormánya akár a 10 milliárd eurós magyar RRF-keret felét is képes lesz megszerezni. Ehhez képest a magyar tárgyalók végül jóval nagyobb összegről állapodhattak meg.
Vitézy Dávid a brit lapnak azt mondta, az Európai Bizottság kiinduló álláspontja 4–5 milliárd euró volt, ezt sikerült 10 milliárd euróra feldolgozni. Ez óriási politikai és gazdasági eredményként jelenhet meg a Tisza-kormány számára, hiszen az uniós források hazahozatala Magyar Péter egyik legfontosabb választási ígérete volt.
A siker azonban azonnal új problémát is teremtett. A források egy részét nagyon szoros határidő mellett kell lekötni, átszervezni vagy felhasználható formába terelni. Vitézy Dávid szerint ezért több projektlistát teljesen újra kellett tárgyalni. A legfontosabb kérdés az lett, hogy mit lehet reálisan elkölteni augusztus 31-ig.
Ez a helyzet jól mutatja, mekkora kárt okozott az előző kormány késlekedése. Az uniós pénzek évekig befagyasztva vagy bizonytalan helyzetben voltak, most pedig az új kormányra hárul az a feladat, hogy rövid idő alatt mentse, ami még menthető.
Vitézy szerint versenyfutás zajlik az idővel
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Financial Timesnak úgy írta le a helyzetet, mint versenyfutást az idővel. A miniszter szerint néhány héten belül véglegesíteni kell a terveket, meg kell állapodni a szövegről a Bizottsággal, kormányhatározatot kell elfogadni, és meg kell szerezni az Ecofin jóváhagyását is.
Ez azt jelenti, hogy a kormány előtt nem egyszerű pénzügyi feladat áll, hanem rendkívül bonyolult jogi, költségvetési, beruházási és uniós egyeztetési folyamat. A források felszabadítása önmagában még nem jelenti azt, hogy a pénz automatikusan és azonnal elkölthető. Minden projektnek meg kell felelnie az uniós szabályoknak, a határidőknek és a vállalt reformfeltételeknek.
Az RRF, vagyis a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz különösen szigorú rendszer. A pénzeket a Covid–19-járvány utáni gazdasági helyreállításra hozták létre, és a tagállamoknak meghatározott reformokhoz, mérföldkövekhez és beruházásokhoz kötötten kell felhasználniuk őket.
A határidő pedig rendkívül szoros. Az uniós tagállamoknak augusztus végéig kell teljesíteniük azokat a feltételeket, amelyek az RRF-források felszabadításához szükségesek. A fel nem használt pénzek december végén elveszhetnek.
3,7 milliárd eurónyi projektet sorolnak át az RRF alá
A Financial Times beszámolója szerint a kormány több kerülő- és mentőmegoldással próbálja biztosítani, hogy a lehető legtöbb forrás Magyarországon maradjon. Vitézy Dávid elmondása alapján 3,7 milliárd euró értékű, hagyományos uniós projektet soroltak át az RRF alá.
Ezek között szerepel több tucat új villamos beszerzése is a budapesti közösségi közlekedési hálózat számára. Ez különösen fontos lehet a fővárosnak, hiszen Budapest közlekedési rendszere régóta fejlesztésekre szorul, a villamosflotta megújítása pedig egyszerre szolgálhatja a kényelmesebb, környezetbarátabb és megbízhatóbb közösségi közlekedést.
Az átsorolás lényege, hogy a kormány olyan projekteket próbál az RRF-rendszerbe beilleszteni, amelyek gyorsan előkészíthetők, megfelelnek az uniós feltételeknek, és reálisan leköthetők a szoros határidőn belül.
Ez nem egyszerű technikai művelet. Minden projekt mögött szerződések, engedélyezések, költségvetési döntések, uniós jóváhagyások és végrehajtási feltételek állnak. Ha egy projektet rosszul sorolnak át, vagy nem teljesíti az uniós elvárásokat, akkor később pénzügyi korrekció vagy forrásvesztés is jöhet.
Nemzeti alapokon keresztül mentenék a pénzek egy részét
A másik megoldás az lehet, hogy az RRF-pénzek egy részét nemzeti alapokba csatornázzák be. Ez lehetővé teheti, hogy Magyarország december után is felhasználja ezeket a forrásokat.
Kapitány István energiaügyi és gazdasági miniszter a Financial Times szerint arról beszélt, hogy további 3 milliárd eurót fordítanának a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, megfizethető lakhatásra és kisvállalkozások támogatására. A pénzt az MFB fejlesztési banknál végrehajtott tőkeemelésen keresztül biztosítanák.
Ez több szempontból is jelentős döntés lehet. A villamosenergia-hálózat fejlesztése kulcskérdés Magyarország számára, hiszen az ipari beruházások, a megújuló energiaforrások, a háztartási napelemek és az energiafüggetlenség is azon múlik, mennyire korszerű és terhelhető a hálózat.
A megfizethető lakhatás szintén az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma. Ha valóban jelentős uniós forrás jut erre, az enyhítheti a fiatalok, családok és alacsonyabb jövedelmű rétegek lakhatási gondjait.
A kisvállalkozások támogatása pedig közvetlenül hathat a gazdasági növekedésre, munkahelyekre és vidéki térségek fejlődésére. A kérdés az lesz, hogy a pénzek valóban átlátható, szakmai és gazdaságilag indokolt módon jutnak-e el a célcsoportokhoz.
Kármán Andrásnak egyszerre kell pénzt mentenie és hiányt kezelnie
A Financial Times szerint Kármán András pénzügyminiszter feladata lesz gondoskodni arról, hogy a kiadások megfeleljenek az uniós szabályoknak, miközben kezelnie kell az Orbán-kormány által hátrahagyott költségvetési hiányt is.
A lap szerint az idei hiány várhatóan meghaladja az előző kormány által célként kitűzött, GDP-arányos 5 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a Tisza-kormány rendkívül nehéz helyzetben próbál egyszerre költségvetési fegyelmet tartani, gazdaságot élénkíteni és uniós forrásokat lehívni.
Kármán András ugyanakkor a lapnak azt mondta, hogy a felszabaduló források enyhíteni fogják a költségvetési nyomást. Szerinte ezeknek a pénzeknek egy részére egyszerűen azért volt szükség, hogy elkerüljék a hiány további romlását.
A pénzügyminiszter szerint az uniós források felszabadítása hitelminősítési szempontból is pozitív fejlemény. Segítheti a költségvetést, erősítheti az adósságpozíciót és élénkítheti a gazdaságot.
Ez kulcsmondat. A befagyasztott uniós pénzek nemcsak fejlesztési források, hanem a nemzetközi piacoknak küldött jelzések is. Ha Magyarország hozzáfér a pénzekhez, az javíthatja az ország pénzügyi megítélését, csökkentheti a kockázati felárakat, és erősítheti a befektetői bizalmat.
16,4 milliárd euró már megnyílt, további milliárdokról is tárgyalnak
Az Európai Bizottság a múlt héten 16,4 milliárd euró felszabadítását hagyta jóvá, és a Financial Times szerint további milliárdokról is folynak a tárgyalások. Ez a magyar gazdaság szempontjából történelmi jelentőségű összeg.
A pénz azonban csak akkor válhat valódi gazdasági fordulattá, ha a kormány képes lesz gyorsan, szabályosan és értelmes célokra felhasználni. A források önmagukban nem oldják meg a magyar gazdaság szerkezeti problémáit. Akkor hozhatnak áttörést, ha a beruházások javítják a termelékenységet, erősítik a vállalkozásokat, korszerűsítik az infrastruktúrát, és nem ismétlődnek meg az előző korszak közpénzfelhasználási hibái.
A Tisza-kormány számára ez hatalmas lehetőség, de egyben óriási kockázat is. Ha sikerül menteni és jól elkölteni a forrásokat, az Magyar Péter egyik legnagyobb gazdaságpolitikai sikere lehet. Ha viszont a határidők, az uniós feltételek vagy a végrehajtási nehézségek miatt pénzek vesznek el, az gyorsan politikai támadási felületté válhat.
A tét most már nemcsak a pénz megszerzése, hanem annak elköltése is
A Financial Times cikke alapján világosan látszik: a magyar kormány az uniós pénzek ügyében átlépett egy új szakaszba. Eddig az volt a kérdés, sikerül-e felszabadítani a befagyasztott forrásokat. Most már az a kérdés, hogy a felszabadított pénzből mennyit lehet reálisan, szabályosan és hasznosan elkölteni.
Ez különösen fontos azért, mert a helyreállítási alap szigorú december végi végső határidővel működik. Ami addig nem kerül megfelelő módon felhasználásra vagy lekötésre, az elveszhet.
Magyar Péter kormánya tehát egyszerre kapott hatalmas lehetőséget és rendkívül szűk mozgásteret. A következő hetek dönthetik el, hogy a 16,4 milliárd eurós brüsszeli áttörésből valódi gazdasági fordulat lesz-e, vagy a késlekedés, az örökölt projektkáosz és a szoros uniós határidők miatt a pénz egy része csak papíron marad Magyarországé.
A kormány előtt álló feladat most az, hogy az utolsó pillanatban rendbe tegye az előző korszak által hátrahagyott uniós projektlistákat, biztosítsa a szabályos felhasználást, és olyan beruházásokra irányítsa a forrásokat, amelyek valóban a magyar emberek, vállalkozások és települések javát szolgálják.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
