NKA-pénzekkel kitömött civil szervezet bérelte Kocsis Máté DPK-rendezvényének helyszínét Mátészalkán
Újabb gyanús részlet került elő a választás előtti állami pénzosztások és a Fidesz körüli civil hálózatok ügyében. A 24.hu birtokába került dokumentumok szerint Kocsis Máté Digitális Polgári Körének egyik mátészalkai kampányrendezvényéhez olyan civil szervezet bérelte ki a városi sportcsarnokot, amely 30 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól. A Kisharang Kultúráért Hagyományőrző Érdekvédelmi Egyesület papíron „interakciós szabadidő tevékenységre” bérelte a helyszínt, miközben az esemény a beszámolók alapján egyértelműen politikai rendezvény volt: fellépett rajta Bayer Zsolt, Kocsis Máté pedig mintegy 600 résztvevőről beszélt. Az ügy különösen érzékeny, mert a szervezetnek nincs érdemi nyilvános jelenléte, székhelye egy családi házba van bejelentve, és a kapcsolati szálak a térség fideszes politikai hálózatáig vezetnek.
Civil programnak írták, politikai rendezvény lett belőle
A mátészalkai városi sportcsarnokot a Kisharang Kultúráért Hagyományőrző Érdekvédelmi Egyesület bérelte ki Kocsis Máté Digitális Polgári Körének egyik kampányeseményére. A dokumentumok alapján a bérlés óránként 14 ezer forintba került, a végösszeg 182 ezer forint volt.
A bérleti cél azonban különösen érdekes: a papírok szerint a szervezet „interakciós szabadidő tevékenység” címen vette igénybe a helyszínt. Ez a megjelölés nehezen illeszthető ahhoz, hogy a rendezvényen a Fidesz egyik legismertebb politikusa, Kocsis Máté, valamint Bayer Zsolt is megjelent, és az esemény a Digitális Polgári Kör kampányrendezvényeként működött.
A történet ezért nem egyszerű teremfoglalási ügy. A kérdés az, hogy egy állami támogatásokkal megtámogatott, nyilvánosan alig látható civil szervezet milyen alapon és milyen célból bérelte ki a helyszínt egy politikai rendezvényhez.
Harmincmillió forint NKA-támogatás egy alig látható szervezetnek
A Kisharang Egyesület két részletben összesen 30 millió forintot kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól. A támogatás papíron egy „Szatmári táj, szatmári ember ismeretek és értékek” című programsorozat megvalósítását szolgálta volna.
Csakhogy a 24.hu beszámolója szerint az egyesületnek nincs érdemi nyilvános felülete, fellelhető e-mail-címe vagy olyan látható kulturális tevékenysége, amelyből egyértelműen követhető lenne, pontosan hogyan működik és milyen programokat szervez. A szervezet székhelye egy mátészalkai családi házba volt bejelentve, ahol a lap munkatársai nem találtak senkit, amikor az egyesület felől érdeklődtek.
Ez különösen kellemetlen fényt vet az NKA-támogatásra. Ha egy civil szervezet tízmilliós állami pénzeket kap kulturális programokra, a közvélemény joggal várja el, hogy legyen nyilvános működése, elérhetősége, programnyoma és átlátható elszámolása.
Fideszes kapcsolati szálak is felbukkantak
A történet egyik legfontosabb része, hogy a Kisharang Egyesület székhelyeként megjelölt családi ház egy helyi iskolaigazgató-házaspár otthona. A beszámoló szerint a házaspár rokoni és baráti szálakkal kötődik Kovács Sándorhoz, a térség fideszes országgyűlési képviselőjéhez.
Az intézményvezető, Tóth Béla maga is vezet egy civil szervezetet, a Figurák Nyírparasznyai Egyesületet. Ez a szervezet szintén két részletben 30 millió forintot kapott az NKA-tól. A nyertes pályázat címe ráadásul a tájegység nevének módosításával szinte teljesen megegyezett a mátészalkai kampányhelyszínt bérlő egyesület pályázatának címével.
Ez már nem egyszerű egybeesésnek tűnik. Két civil szervezet, két azonos nagyságrendű támogatás, nagyon hasonló pályázati cím, átfedő helyi kapcsolatrendszer, és az egyik szervezet végül egy fideszes politikai rendezvény helyszínét bérelte.
Ugyanazon a napon vették nyilvántartásba a két egyesületet
A 24.hu cikke szerint a két civil szervezetet a bíróság ugyanazon a napon vette nyilvántartásba. Egyszerre módosítottak alapszabályt, és a Nyíregyházi Törvényszék előtt ugyanaz a jogi képviselő, Kádár Emília ügyvéd járt el az ügyükben.
Ez tovább erősíti azt a gyanút, hogy nem két egymástól teljesen független, spontán módon működő civil szervezetről van szó. A párhuzamok alapján inkább egy olyan hálózatszerű működés rajzolódik ki, amelyben több civil szervezet hasonló konstrukcióban jutott állami támogatáshoz.
A nyírparasznyai egyesületnek sincs érdemi nyilvános elérhetősége vagy látható nyoma az ígért kulturális programoknak. A lap szerint az is kiderült, hogy a szervezet a fideszes Kovács Sándor országgyűlési képviselő munkatársának kérésére lett bejegyezve arra a címre, amelyhez kapcsolódik. Ez különösen fontos részlet, mert a politikus a munkatársával közösen alapította a helyi Digitális Polgári Kört is.
Visszafizették a teljes állami támogatást
A történet váratlan fordulata, hogy néhány nappal a 24.hu érdeklődése után mindkét érintett egyesület visszafizette a teljes állami támogatást. Ez önmagában is beszédes fejlemény.
Ha minden rendben volt a támogatásokkal, a pályázatokkal, a szervezetek működésével és a programok megvalósításával, akkor nehezen érthető, miért kellett visszafizetni az összeget. Ha viszont a támogatások körül valóban voltak tisztázatlan körülmények, akkor a visszafizetés nem lezárja, hanem még inkább indokolttá teszi az ügy teljes átvilágítását.
A közpénzek esetében nem elég az, hogy egy szervezet utólag visszautalja a támogatást. Ki kell derülnie annak is, hogyan kapta meg, ki bírálta el, milyen szakmai szempontok alapján döntöttek, milyen programokra kérték, és miért merülhetett fel, hogy a pénzhez jutó civil szereplők politikai rendezvények környékén is feltűntek.
Az NKA-pénzek ügye egyre nagyobb politikai botrány
Az ügy illeszkedik abba a szélesebb történetbe, amelyben az előző kormány utolsó időszakában kiosztott állami támogatások és kulturális pénzek kerülnek sorra a nyilvánosság elé. A Nemzeti Kulturális Alap forrásainak felhasználása különösen érzékeny kérdés, mert papíron kulturális, közösségi, értékőrző programokat kellene szolgálnia, nem politikai holdudvarok megerősítését.
Ha olyan szervezetek kaptak tízmilliókat, amelyeknek nincs látható nyilvános működésük, miközben fideszes kapcsolati hálók közelében mozognak, az nemcsak pénzügyi, hanem demokratikus probléma is. A közpénzek nem szolgálhatnak rejtett kampánylogikát, politikai hálózatépítést vagy helyi befolyásszerzést.
A mátészalkai ügy azért különösen látványos, mert az NKA-támogatott szervezet nem elvont háttérszereplő maradt, hanem konkrétan egy Kocsis Máté-féle Digitális Polgári Kör rendezvényének helyszínét bérelte ki.
Kocsis Máté DPK-rendezvénye új megvilágításba került
A Digitális Polgári Körök a Fidesz politikai újraszerveződésének egyik fontos eszközei lettek a választási vereség után. Kocsis Máté Zebra DPK-ja különösen nagy figyelmet kapott, részben a fideszes tábor mozgósítása, részben a politikai üzenetek miatt.
A mátészalkai rendezvény most azért került új megvilágításba, mert a helyszín bérlésének hátterében egy olyan civil szervezet állt, amely jelentős NKA-támogatást kapott, de nyilvános működése alig követhető. Ha a rendezvény valóban politikai esemény volt, akkor jogos kérdés, miért nem maga a politikai szervezet vagy a Fideszhez köthető szereplő bérelte a helyszínt, és miért egy államilag támogatott civil egyesület jelent meg bérlőként.
A papíron megjelölt „interakciós szabadidő tevékenység” pedig csak tovább növeli a kérdéseket. A közpénzek és a politikai rendezvények közötti határokat nem lehet adminisztratív címkékkel elmosni.
A közpénzek útját végig kell követni
A mátészalkai történet legfontosabb tanulsága az, hogy a közpénzek útját végig kell követni. Nem elég annyit tudni, hogy egy civil szervezet nyert egy pályázaton. Azt is látni kell, kik állnak mögötte, milyen programot valósított meg, mire költötte a pénzt, milyen politikai kapcsolatai vannak, és felhasználták-e közvetlenül vagy közvetve pártpolitikai célokra.
A Tisza-kormány által meghirdetett átvilágítási és elszámoltatási folyamat egyik próbája éppen az ilyen ügyek feltárása lehet. A választók nemcsak nagy milliárdos szerződésekre kíváncsiak, hanem azokra a kisebbnek tűnő, de rendszerszerű történetekre is, amelyek megmutatják, hogyan működött a helyi politikai pénzcsatornák világa.
A Kisharang Egyesület és a Figurák Nyírparasznyai Egyesület ügye egyelőre sok kérdést vet fel. A támogatások visszafizetése fontos fejlemény, de nem ad választ arra, hogyan születhettek meg az eredeti támogatási döntések, miért éppen ezek a szervezetek kaptak pénzt, és milyen szerepet játszottak a fideszes politikai hálózatok a történetben.
A mátészalkai ügy nem zárható le egy visszautalással
A két egyesület támogatásának visszafizetése nem jelenti azt, hogy az ügy lezárult. Sőt, éppen ellenkezőleg: a gyors visszafizetés után még erősebb az igény arra, hogy nyilvánosan kiderüljön, mi történt.
Ki írta a pályázatokat? Ki döntött a támogatásokról? Milyen szakmai ellenőrzés előzte meg a pénzek odaítélését? Megvalósultak-e a kulturális programok? Miért nem látható a szervezetek működése? És hogyan kerülhetett egy NKA-pénzekkel támogatott civil szervezet egy fideszes DPK-rendezvény helyszínbérlésének közepébe?
Ezekre a kérdésekre nemcsak Mátészalka, hanem az egész ország választ érdemel. A közpénz nem tűnhet el civilnek nevezett, de politikai kapcsolatokkal átszőtt struktúrákban. Ha pedig ilyen történt, akkor a felelősöknek számot kell adniuk róla.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
