Ruff Bálint: a valaha volt legnagyobb elszámoltatás lesz
„A valaha volt legnagyobb átvilágítást fogom megcsinálni” – jelentette ki Ruff Bálint, Magyar Péter jelöltje a Miniszterelnökség vezetésére az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság meghallgatásán. A leendő kancelláriaminiszter szerint a Tisza-kormány egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy feltárja az elmúlt 16 év állami működését, a közpénzek felhasználását, a luxusberuházásokat, a propaganda működését és az elmaradt történelmi igazságtétel ügyeit. Ruff azt mondta: törvénybe iktatnák, hogy a magyar állam nem terjeszthet gyűlöletet, lejáratást és más emberek megalázását. A bizottság végül 8 igen és 3 nem szavazattal támogatta miniszteri kinevezését.
Két államtitkárjelölt bemutatásával kezdte meghallgatását
Ruff Bálint, a Miniszterelnökség vezetésére jelölt politikus két államtitkárjelöltje bemutatásával kezdte bizottsági meghallgatását. Csontos Bence, a Tisza Párt országgyűlési képviselője és Bíró-Nagy András is szerepet kaphat a leendő minisztériumban. Ruff elmondása szerint Bíró-Nagy András vezetheti majd a politikai államtitkárságot, és felügyelheti a szakpolitikai tükörreferatúrák rendszerét.
A miniszterjelölt rögtön az elején történelmi keretbe helyezte saját feladatát. A rendszerváltás egyik nagy hibájaként említette az elszámoltatás és az ügynökakták feltárásának elmaradását. Szerinte ezzel nemcsak a rendszerváltók, hanem Orbán Viktor is adós maradt.
Ruff szerint a Miniszterelnökség nem egyszerű közigazgatási központ lesz, hanem „a rendszerváltás minisztériuma”. Magyar Péter felkérése alapján most az a feladata, hogy az elmúlt években megfogalmazott kritikákból és javaslatokból kormányzati cselekvés legyen.
A Karmelita, a Kabinetiroda és a Belügyminisztérium bejárásáról beszélt
Ruff Bálint meghallgatásának egyik legerősebb része az volt, amikor részletesen beszélt a hétfő esti várbeli bejárásról. Magyar Péterrel, Orbán Anitával, Velkey Györggyel és Pósfai Gáborral a Karmelitában, a Miniszterelnöki Kabinetirodában és a Belügyminisztérium épületében jártak.
A Karmelitát úgy jellemezte, mint „a hatalom kiürült központját”, ahol szerinte a Magyar Nemzeti Galéria jelentős része is megjelenik, és ahol Orbán Viktor lakrészébe, dolgozószobájába is betekintést nyertek. A Kabinetirodáról még keményebben fogalmazott: azt mondta, az épület nem ötcsillagos, hanem „hatcsillagos”, olyan fényűző luxussal, amely a világ legdrágább hoteljeinek szobáit idézi.
Ruff beszélt a szivarszobáról is, amelyben elmondása szerint egy egyméter átmérőjű márványoszlopból faragott asztal áll, valamint az étteremről, ahonnan panoráma nyílik a pesti Duna-partra.
Tuzson Bence közbeszólt, amikor Ruff luxusról beszélt
A meghallgatáson több feszült pillanat is volt. Amikor Ruff Bálint pazarlást és luxust emlegetett, Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter közbeszólt, és azt kiabálta: „Ez hazugság.”
Ruff erre röviden reagált, majd folytatta beszámolóját a kabinetirodai és belügyi épületekben látottakról. A bizottság Tisza-párti elnöke, Hantosi István később figyelmeztette Tuzsont, hogy ne zavarja az ülést.
A Belügyminisztérium épületéről Ruff azt mondta, hogy szerinte százmilliárd forintba került, és többszörösébe a Karmelitának. Úgy fogalmazott: amikor beléptek, „egy jó tíz percre senki egy szót nem szólt”, annyira megdöbbentette őket a látott luxus.
„A Tisza-kormány ennek a leállítására kapott felhatalmazást”
Ruff szerint különösen súlyos ellentmondás, hogy éppen abban a minisztériumi épületben működött a belügy, amelyhez az elmúlt években az oktatás, az egészségügy, a szociális ágazat és a gyermekvédelem is tartozott.
Úgy fogalmazott: miközben ezekben az ágazatokban súlyos bér- és működési problémák voltak, olyan termekben beszéltek a szociális szféra teljes bérkeretéről, ahol szerinte egy négyzetméter szőnyeg többe kerülhetett, mint amit az állam a rászoruló területekre fordított.
Ruff azt mondta: a Tisza-kormány arra kapott kétharmados felhatalmazást, hogy ezt a féktelen, urizáló rendszert leállítsa. Szerinte vissza kell állítani azt az alapelvet, hogy az állam nem bánt, hanem szolgál, nem üldöz embereket a véleményük miatt, és nem költ százmilliárdokat lejárató kampányokra.
Törvénybe írnák, hogy az állam nem terjeszthet gyűlöletet
Ruff Bálint egyik legfontosabb vállalása az volt, hogy törvénybe fogják iktatni: a magyar állam nem terjeszthet gyűlöletet, lejáratást és más emberek megalázását.
A miniszterjelölt szerint az elmúlt 16 év egyik legsúlyosabb öröksége az állami propaganda rendszere volt. Úgy látja, a közpénzből fenntartott állami kommunikáció nem használható politikai ellenfelek, társadalmi csoportok vagy civilek elleni kampányokra.
A Tisza-kormány célja szerinte az, hogy a magyar állam ismét a nemzet egészét szolgálja, ne egy politikai tábor kommunikációs gépezeteként működjön. „A magyar kormány a nemzet kormánya” – fogalmazott Ruff.
A valaha volt legnagyobb átvilágítást ígéri
A meghallgatás központi mondata az volt, amikor Ruff Bálint kijelentette: „A valaha volt legnagyobb átvilágítást fogom megcsinálni.”
A miniszterjelölt szerint az új kormány nem teheti meg, hogy egyszerűen továbbmegy, mintha semmi nem történt volna az elmúlt 16 évben. Át kell világítani az állami működést, a minisztériumokat, a közpénzfelhasználást, a döntési folyamatokat, a szerződéseket és azokat a rendszereket, amelyek szerinte lehetővé tették a közvagyon kiszervezését vagy elfolyatását.
Ruff a fideszes képviselők felé fordulva azt mondta: azért veszítették el a választást, mert szerinte „húszezer milliárd forintot vettek el a közösből”. Ez erős politikai állítás, amely várhatóan az új kormány egyik legfontosabb elszámoltatási narratívájává válhat.
Jön a Vagyonvisszaszerzési Hivatal előkészítése
Ruff Bálint arról is beszélt, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal kereteit nem kizárólag a Miniszterelnökség dolgozza majd ki, hanem a Tisza 141 képviselője vesz részt a folyamatban.
A kormányzatra vonatkozó antikorrupciós lépéseket azonban a lehető leghamarabb meghoznák. Ruff szerint „a legkeményebb szabályok” jönnek, amelyeket Magyarország valaha látott.
Ez az egyik legfontosabb gyakorlati ígéret a meghallgatásból: a Tisza-kormány nemcsak politikai beszédként használja az elszámoltatást, hanem intézményesített formát akar adni a vagyonvisszaszerzésnek és a közpénzek védelmének.
Orbán Viktor „hat törvénye” is előkerült
Ruff Bálint a Karmelitában tett bejárás egyik részleteként beszélt arról, hogy megtalálta azt a táblát, amelyen Orbán Viktor „hat törvénye” szerepelt. Az egyik ilyen mondat szerinte az volt: „Igazad lesz.”
A miniszterjelölt ezzel szembeállítva arról beszélt, hogy ő olyan minisztériumot akar vezetni, amely képes lesz tévedni, és képes lesz belátni a tévedéseit. Szerinte Magyar Péter és a kormány is fog tévedni, de ez önmagában nem baj, ha a hibákat beismerik és korrigálják.
Ez a gondolat Ruff szerint a kormányzás egyik alapvető kultúraváltása lehet: nem mindentudó hatalmi központot, hanem javítani képes, felelősséget vállaló államot akar építeni.
Ügynökakták: a még titkos részeket is feltárnák
A meghallgatáson többen kérdezték Ruffot az igazságtételről és a múlt feltárásáról. A miniszterjelölt szerint valódi igazságtétel már csak korlátozottan lehetséges, mert az áldozatok nagy része már nem él, de a történelmi múlt feltárása továbbra is kötelesség.
Az ügynökaktákkal kapcsolatban arról beszélt, hogy a levéltári szakmában szerinte az a konszenzus: a titkok nagyjából tíz százaléka lehet még elzárva. Ezeket jelenleg a szolgálatok saját levéltáraikban őrzik arra hivatkozva, hogy érinthetik a jelenlegi nemzetbiztonságot.
Ruff azt ígérte, hogy a nyilvános adatbázisokat a levéltárak összekapcsolhatják majd a jobb kutathatóság érdekében, és széles jogkört kapnak a múlt feltárására. Hangsúlyozta: ezt nem politikusoknak, hanem szakértőknek kell elvégezniük.
A DÁP-ot megtartanák, ami jó, azt nem dobják ki
A digitális állami ügyintézés is előkerült a meghallgatáson. Egy fideszes képviselő azt kérdezte, megtartják-e az egyablakos ügyintézést, és fejlesztik-e tovább a DÁP alkalmazást.
Ruff Bálint erre azt mondta, a DÁP szerinte jó dolog, csak az volt az előző rendszer sajátossága, hogy Rogán Antalhoz kötődött. Hangsúlyozta: mindent átvilágítanak, de ami jó, azt meg fogják tartani.
Ez fontos jelzés lehet: a Tisza-kormány nem automatikus rombolásra készül, hanem felülvizsgálatra. A cél nem az, hogy minden korábbi fejlesztést kidobjanak, hanem az, hogy a hasznos rendszereket megtartsák, a problémásakat pedig átalakítsák.
Heves vita Ukrajna és Kárpátalja ügyében
A meghallgatás utolsó percei heves szócsatába torkolltak Ukrajna és a kárpátaljai magyarok ügyében. Ruff Bálint azzal bírálta Orbán Viktort, hogy szerinte a kárpátaljai magyarok ügye nem volt annyira fontos számára, hogy Ukrajnába látogasson.
Juhász Hajnalka KDNP-s képviselő ezt kikérte magának, arra hivatkozva, hogy nemzetközi jogászként személyesen is többször járt Kárpátalján munkacsoporttal, hogy a magyar közösség helyzetéről egyeztessen. A vitába Szűcs Gábor, Tuzson Bence és a vendégek között helyet foglaló Bóka János volt uniós ügyekért felelős miniszter is bekapcsolódott.
Ez a jelenet jól mutatta, hogy a Tisza-kormány európai és nemzetpolitikai irányváltása is éles parlamenti vitákat hozhat.
8 igen, 3 nem: támogatta a bizottság Ruff Bálint kinevezését
A bizottság végül 8 igen és 3 nem szavazattal támogatta Ruff Bálint miniszteri kinevezését. A fideszes képviselők ezúttal nem tartózkodtak, hanem nemmel szavaztak.
Ruff Bálint 45 éves, jogász végzettségű, filozófiát is hallgatott, házas, három gyermek édesapja. Politikai pályáját az SZDSZ környékén kezdte, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke volt, majd kommunikációs tanácsadóként dolgozott. Segítette Pikó András józsefvárosi polgármestert, Botka László szegedi polgármester tanácsadójaként is ismertté vált, a szélesebb közvélemény pedig a Vétó című műsor műsorvezetőjeként ismerhette meg.
Április 12-én, a választás estéjén azt írta: „16 éve várok erre, 16 éve dolgozom ezért.” Most a Tisza-kormány egyik legfontosabb minisztériumának élére kerülhet.
A rendszerváltás minisztériuma jöhet létre
Ruff Bálint meghallgatása alapján a Miniszterelnökség a Tisza-kormány alatt nem egyszerű koordinációs tárca lenne, hanem a politikai rendszerváltás egyik motorja. Feladata lehet az állam működésének átvilágítása, az antikorrupciós intézkedések előkészítése, a vagyonvisszaszerzés intézményi kereteinek kialakítása, a kormányzati stratégia koordinálása és a közpénzből működő propaganda felszámolása.
A következő kérdés az, hogy a nagy ígéretekből milyen gyorsan lesz jogszabály, intézmény és valódi elszámoltatás. Ruff Bálint azt ígéri, hogy nem bosszúhadjáratot, hanem történelmi szembenézést és állami megtisztulást akar. A politikai tét óriási: ha a Tisza-kormány valóban végigviszi a valaha volt legnagyobb átvilágítást, az alapjaiban rendezheti át Magyarország közpénzügyi és hatalmi viszonyait.
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
