Kármán András: vége az összeszerelőüzem-modellnek, teljes gazdaságpolitikai irányváltásra van szükség
Nem egyszerű korrekcióra, hanem teljes gazdaságpolitikai irányváltásra van szüksége Magyarországnak – erről beszélt Kármán András pénzügyminiszter-jelölt kedden az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága előtt. A leendő pénzügyminiszter szerint az előző kormány mennyiségi szemléletű gazdaságpolitikát folytatott, amely olcsó munkaerőre, nemzetközi tőkére, összeszerelőüzemekre, gyenge forintra és kiszámíthatatlan költségvetési politikára épült. Kármán szerint ennek a modellnek vége: a jövőben a termelékenység növelésére, kiszámítható szabályozási környezetre, átlátható költségvetésre és olyan makrogazdasági pályára van szükség, amely akár az euró bevezetését is lehetővé teheti.
Tiszta profilú Pénzügyminisztériumot hozna létre
Kármán András a bizottsági meghallgatásán először bemutatta egyik leendő államtitkárát, Barabás Gyulát, aki az államháztartásért felelne. Barabás Gyula közgazdász, az elmúlt közel húsz évben az OTP-nél dolgozott, korábban pedig a Magyar Nemzeti Bankban volt kollégája Kármán Andrásnak.
A pénzügyminiszter-jelölt ezután arról beszélt, hogy a Tisza-kormány kettéválasztaná a pénzügyi és a gazdaságfejlesztési feladatokat. Ennek eredményeként tiszta profilú Pénzügyminisztérium jönne létre, amelynek elsődleges feladata a költségvetési fegyelem, az átlátható államháztartás és a kiszámítható pénzügypolitika lenne.
Kármán szerint a következő időszak egyik legfontosabb feladata a növekedés újraindítása lesz, de nem a régi modell folytatásával, hanem teljes irányváltással.
Három pillérre épülne az új gazdaságpolitika
Kármán András szerint az új gazdaságpolitika három fő pillérre épülne. Az első a termelékenység növekedésére alapozott modell, amely nem olcsó munkaerővel és alacsony hozzáadott értékű termeléssel akar versenyezni, hanem hatékonyabb, tudásalapú, magasabb értéket előállító gazdaságot építene.
A második pillér a kiszámíthatóbb szabályozási környezet. A vállalkozásoknak, befektetőknek és háztartásoknak olyan gazdaságpolitikára van szükségük, amely nem napról napra változik, nem rendeleti kormányzással írja át a játékszabályokat, és nem bizonytalanítja el folyamatosan a gazdasági szereplőket.
A harmadik pillér a kiszámítható makrogazdasági pálya, amely Kármán szerint hosszabb távon lehetővé teheti az euró bevezetését is. Ez azt jelenti, hogy a kormány a költségvetési hiány, az infláció, az államadósság és a forint stabilitása terén is fegyelmezettebb irányt ígér.
Az összeszerelőüzem-modell kifulladt
Kármán András szerint az előző kormány mennyiségi szemléletű gazdaságpolitikát folytatott. Ennek lényege az volt, hogy egyre több dolgozót és nemzetközi tőkét bevonva, nagy gyárakra és összeszerelő üzemekre építve próbálták növelni a gazdaság teljesítményét.
A pénzügyminiszter-jelölt szerint ennek a modellnek kezdetben lehettek előnyei, különösen akkor, amikor magas volt a munkanélküliség, és alacsony bérek mellett sok embert lehetett bevonni a munkaerőpiacra. A gond az volt, hogy közben a termelékenység alig javult.
Kármán szerint ez volt az eddigi növekedési modell legnagyobb hibája. A gazdaság ugyan bővülhetett, de nem vált elég hatékonnyá, nem termelt elég magas hozzáadott értéket, és nem tudta tartósan felzárkóztatni a magyar béreket.
A gyenge forint nem megoldás, hanem a probléma része lett
A leendő pénzügyminiszter szerint a korábbi gazdaságpolitika egyik téves alapgondolata az volt, hogy a forint folyamatos gyengítése segítheti a versenyképességet. Kármán szerint éveken át az MNB is abból indult ki, hogy a forint leértékelése megoldást jelenthet.
Csakhogy a gyenge forint ára végül a magyar dolgozóknál jelent meg. Euróban kifejezve alacsonyan maradtak a bérek, az importált termékek és szolgáltatások drágultak, az infláció pedig tartósan magasabb volt, mint a környező országokban.
Kármán szerint emiatt a magyar bérek leszakadtak, a dolgozók elfogytak, a hiányzó munkaerőt pedig a kormány Ázsiából próbálta pótolni. Ez szerinte jól mutatja, hogy az összeszerelőüzem-modell nem fenntartható, és nem ad valódi jövőképet Magyarországnak.
Átlagosan nyolcnaponta írták át a költségvetést
Kármán András külön bírálta az előző kormány költségvetési politikáját is. Felidézte, hogy az Orbán-kormány tavaly 46 alkalommal módosította a költségvetést, vagyis átlagosan nyolcnaponta írta át a számokat.
Szerinte ez önmagában is megmutatja, mennyire kiszámíthatatlan volt a fiskális politika. A pénzügyminiszter-jelölt szerint a kormány egyedi döntésekkel tavaly 2200 milliárd forintról rendelkezett, ezzel gyakorlatilag felülírva a parlamenti jogköröket.
Kármán úgy látja, a rendeleti kormányzással a Fidesz-kormány rendszeresen visszaélt, ami súlyos demokratikus deficitet jelentett a költségvetési politika gyakorlatában. Az állam pénzét szerinte nem átlátható módon költötték, ami aláásta a közbizalmat és a gazdasági kiszámíthatóságot is.
Már májusra majdnem kimerült az éves hiánycél
A leendő pénzügyminiszternek nem lesz könnyű dolga. A költségvetési törvényben rögzített idei hiánycélnak az állam május közepére már a 91 százalékát kimerítette. Ez rendkívül szűk mozgásteret hagy az új kormánynak.
A Tisza-kormány pénzügypolitikájának ezért egyszerre kell szembenéznie az örökölt költségvetési helyzettel, a hiány csökkentésének kényszerével, a gazdasági növekedés újraindításával és a társadalmi ígéretek finanszírozásával.
Kármán meghallgatása alapján a válasz nem megszorítási logika, hanem átláthatóbb, fegyelmezettebb és hatékonyabb állami működés lenne. A kérdés az, hogy ezt milyen gyorsan lehet végrehajtani egy ennyire feszült költségvetési helyzetben.
Visszahoznák a kisvállalkozások egyszerű adózási formáját
A tervezett intézkedések között Kármán András egyszerűbb és igazságosabb adórendszert ígért. Ennek részeként visszahoznák a kisvállalkozások tételes adóját, amelyet 2022 szeptemberében gyakorlatilag szétvertek.
A miniszterjelölt szerint a vállalkozóknak szükségük van egy egyszerű, kiszámítható adózási formára. A korábbi kata-rendszer megszüntetése sok kisvállalkozót, egyéni vállalkozót és szabadúszót hozott nehéz helyzetbe, ezért az új kormány ezen a területen gyors változást ígérhet.
Ez fontos gazdaságpolitikai üzenet: a Tisza-kormány nemcsak a nagyvállalati és költségvetési kérdésekben, hanem a kisvállalkozók mindennapi működésében is irányváltást akar.
Fokozatosan csökkentenék a különadók súlyát
Kármán András szerint a különadók rendszere torzítja a gazdaságot, ezért ezek súlyát fokozatosan csökkentenék. A cél egy kiegyensúlyozottabb adórendszer kialakítása lenne, amely nem büntet egyes ágazatokat kiszámíthatatlan, hirtelen bevezetett terhekkel.
A különadók az elmúlt években a gazdaságpolitika egyik állandó eszközévé váltak. Bár rövid távon bevételt hoztak a költségvetésnek, hosszabb távon növelték a bizonytalanságot, drágították a szolgáltatásokat, és sok esetben végül a fogyasztók fizették meg az árukat.
A Tisza-kormány célja Kármán szerint az lenne, hogy az adórendszer ne rögtönzésekre, hanem világos, előre látható szabályokra épüljön.
Felülvizsgálnák a társaságiadó-kedvezményeket és a bizalmi vagyonkezelést
Az új kormány felülvizsgálná a társaságiadó-kedvezmények rendszerét is. Kármán András szerint meg kell szüntetni azokat a megoldásokat, amelyek a köz- és magánvagyon átláthatatlan keveredését eredményezik.
Külön kiemelte a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó kedvezményeket, amelyeket megszüntetnének. Ez a terület az elmúlt években sok vitát váltott ki, mert sokan úgy látták, hogy a vagyonos körök számára adóoptimalizálási és vagyonkimentési lehetőséget jelentett.
A Tisza-kormány pénzügyi politikája ezen a ponton az átláthatóság és az igazságosabb közteherviselés irányába mozdulna.
Tapasztalt pénzügyi szakember kerülhet a tárca élére
Kármán András számára a parlamenti és kormányzati munka nem ismeretlen terep. 2010-től bő egy éven át a második Orbán-kormány nemzetgazdasági tárcájának adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára volt, és a magyar kormány egyik uniós kapcsolattartójaként is dolgozott.
Később nemzetközi karriert futott be, majd az Erstéhez került, ahol a pénzintézet jelzálogbankját a nulláról építette fel és irányította 2025 nyaráig.
Most pénzügyminiszter-jelöltként olyan helyzetben kellene átvennie a tárcát, amikor a költségvetés állapota rendkívül nehéz, a gazdaság növekedési modellje kifulladt, az inflációs örökség súlyos, és az állam működésének átláthatóságát is újra kell építeni.
Új gazdasági korszakot ígér a Tisza-kormány
Kármán András meghallgatása alapján a Tisza-kormány pénzügypolitikája szakítani akar az olcsó munkaerőre, gyenge forintra, kiszámíthatatlan különadókra és rendeleti költségvetés-módosításokra épülő modellel. A cél a termelékenység növelése, az átlátható közpénzfelhasználás, az igazságosabb adórendszer és a kiszámítható gazdasági környezet.
A következő kérdés az, hogy az új pénzügyminiszter milyen gyorsan tudja stabilizálni az örökölt költségvetési helyzetet, és mennyi mozgástere marad a növekedés beindítására. Ha sikerül helyreállítani a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát, visszahozni az egyszerű vállalkozói adózást, csökkenteni a torz különadók súlyát és lezárni az összeszerelőüzem-modellt, az valódi fordulatot jelenthet a magyar gazdaságban.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
